(MTI) A Joseph Goebbels propagandaminiszter által megnyitott kiállítás a Hofgartenarkadenben várta a látogatókat 32 múzeumból elkobzott 650 alkotással. A művek 120 "indexre tett" mestertől származtak, köztük volt Max Ernts, Paul Klee, Ernst Barlach, Emil Nolde vagy épp Otto Dix.
A tárlat megnyitójának előestéjén Adolf Hitler adta át a nagyközönségnek a német művészetnek szentelt nagyszabású kiállítást, amelyet később még hét hasonló követett. A német művészet házában persze csak a náci ideológiával összhangban lévő alkotásokat sorakoztattak fel.
"A nácik kasztrálták az igazságot, a gondolkozás szabadságát, a fejlődést és sok német életét, majd a festőket és a szobrászokat szemelték ki következő áldozatuknak" ? írta 1937-ben prágai száműzetésében John Heartfield német művész.
A "degenerált művészetről" szóló kiállítást több mint hárommillióan látták, a tárlat 1941-ig 12 német városba jutott el, de nem azért, hogy megcsodálják, hanem, hogy megtagadják az ott látható munkákat. "Gyötrő olajfestmények, szellemi rothadás, beteges fantáziák" ? hirdették a szervezők a nagyközönség felé a mustrát.
A nemzetiszocialisták fő ellenségei az expresszionisták, az impresszionisták, a dadaisták, valamint az absztrakt, a fauvizmus és a Bauhaus képviselői, a "dekadens művészet" arcai voltak. A nácik több ezer művüket semmisítették meg, de voltak szerencsésebb alkotások, amelyeket nevetséges áron adott el a hatalom külföldre, hogy némi extra bevételre tegyen szert. Sok remekmű így került többek közt az Egyesült Államokba.
"Most megszabadulunk a kulturális bomlásunk utolsó elemeitől" ? hangoztatta Hitler a német művészeti "remekekből" szervezett kiállítás megnyitóján, utalva a másnaptól látható tárlatra.
A nácik összességében 74 város 101 múzeumát "tisztították meg" és kobozták el hozzávetőleg 1400 művész csaknem 21 ezer művét. Tönkretették egyebek közt az esseni Folkswang Múzeum gyűjteményét is. Az intézményt manapság ugyan nem emlegetik a világ leghíresebbjei között, annak idején viszont vezető múzeum volt. Páratlan gyűjteményének egy része 2010-ben kölcsönbe újra visszatért a Ruhr-vidéki városba, amikor a múzeum átalakítások után újra megnyílt. Sok műkincs sorsa azonban máig ismeretlen, de a berlini Freie Universität 2010-ben adatbázist hozott létre, hogy feltárja a velük történteket.
