Nagy Bálint építész a Budapesti Építész Kamara által kiírt pályázat győzteseként, állítása szerint így sóhajtott föl: ?Jaj, istenem, megnyertem!? Mert az igaz, hogy a pályázatot olvasva, a sokéves múltra visszatekintő N&n Galéria tulajdonosaként úgy érezte, neki írták ki, de társával, dr. Rév András közgazdásszal azt is tudták, milyen sokféle tevékenységet kell majd összefogniuk. A FUGA fontosságát talán az is jelzi, hogy a megnyitón nemcsak az építész szakma képviselői, hanem politikusok is köszöntötték az új létesítményt. Bálint Imre építész, a Budapesti Építész Kamara elnöke, Mónus János építész, a BÉK alelnöke, Nagy Bálint építész, az építészeti központ programigazgatója szavaihoz csatlakozott Demszky Gábor főpolgármester, Dr. Szaló Péter szakállamtitkár, Rogán Antal az V. kerület polgármestere. Ezután Fegyverneky Sándor országos főépítész és Bojár Iván András fesztiváligazgató jelentette be, hogy ezennel kezdetét vette Az Építészet Hónapja 2009 rendezvénysorozat Víz, élet, építészet címmel is, aminek keretében 211 esemény várja az érdeklődőket.
 |
Nagy Bálint azt is elmondta, hogy a Katona József Színházzal szembeni építészeti központnak (a két épületet most az ideiglenes Művészetek hídja is összeköti) elsődleges célja ugyan az építészet megismertetése, megszerettetése a nagyközönséggel, de ugyanilyen fontosnak tartják a különféle művészeti ágak közti kapcsolat élénkítését is. A praktikus és szép kivitelű kis programfüzetből kiderül, hogy újraindítják a hajdani dzsesszklubot, László Attila szerkesztésében, lesznek az építészet nagy korszakaihoz kapcsolódó koncertek Rajk Judit elképzelése szerint, gyermek- és színházi programok, melyben első körben a Katonára és a Krétakörre számítanak, de más együtteseknek is szívesen adnak otthont. A Science Café-ban neves tudósok beszélnek majd közérthetően kutatási területükről. Lesz főépítészek klubja és élő építészetkritika, ahol bárki elmondhatja véleményét egy-egy új vagy régi épületről, létesítményről. Mégis talán a leginkább profilba vágóak és egyediek azok a kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések, melyek a bennünket körülvevő épített kultúrával foglalkoznak. Ebbe különösen szeretnék bevonni a szakmán kívülieket, hogy a városlakók is megérezzék, fontos az ő szavuk, az ő véleményük is.
Hogy valóban nyitott intézménnyé váljanak, abban nagyon fontos a FUGA külső megjelenése is. A hajdani épületet 1911-ben a Kármán és Ullmann iroda tervezte, az enteriőrt pedig Hajós Alfréd, melyben a legutóbbi időkig banki számítóközpont működött. Most Dévényi Tamás építész tervei alapján állították helyre az épületrészt. A csalogató portál, a hatalmas kirakatok, ahonnan belátni a kávézóra és a Vince Kiadó könyvesboltjára, szinte besodorják az arra járókat. A kétnyelvű föliratok még jobban segítenek eligazodni a belföldi és külföldi turistáknak egyaránt.
Hogy mennyire fontosnak tartják a FUGA kigondolói a közösségi terek létét, azt az első kiállításukkal is jelezték, mely a Budapest Szíve Programot mutatja be, vagyis a belvárosban zajló Főutca-projekt terveit, építési folyamatait és várható hatásait. A kiállítás címe: A gondolattól a kőrakásig, és a szakmai koncepcióját Koszorú Lajos és Szántó Katalin építészek állították össze.
Az ő munkatársaik egyike a fiatal Győri Benjámin, aki a kiállítás forgatagában meséli, hogy a városlakók mindig is gondoltak főutcára, korzóra, Budapesten is így tervezték, párhuzamosan a Dunával, ám aztán évtizedeken keresztül úgy látszott, hogy mindezt megakadályozza a gyorsan fejlődő motorizáció, az autók áradata. Talán az utolsó pillanat, hogy megállítsuk ezt, és visszaadjuk az utcákat a gyalogosoknak, biciklistáknak, az ott lakóknak, egyúttal új közösségi tereket is teremtve. Amilyen a FUGA is.
