A tárlaton Ambrus Sándor fazekasmester, valamint a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. hímzőműhelyének közös kiállítása tekinthető meg a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasójában. Ambrus Sándor vásárhelyi fazekasmester, népi iparművész munkásságát hazai és nemzetközi díjak sokaságával ismerték el. Ezek közül az alkotások közül több is látható a következő két hétben. A fazekas elmondta: az 1800-as években Hódmezővásárhelyen, "az ország fazekas műhelyében" három stílus jött létre, ezeket munkái be is mutatják. A fehér alapon kobaltkék díszítés a csúcsi városrészre, a zöld színű az újvárosi városrészre, a sárga-barna-zöld a tabáni városrészre volt jellemző.
Az egykori használati tárgyakat manapság elsősorban ajándéknak készíttetik a megrendelők: más stílust kérnek a fiatalok, az idősebbek, a férfiak vagy a nők. A tárlat mintegy nyolcvan munkát mutat be, köztük koronás korsókat, gyertya csillárt, pálinkás butykost, tálakat vagy a víz tárolására használatos "bugyogát". A kerámiák jellegéhez jól illeszkedő vásárhelyi hímzések a népművészeti ág helyi hagyományait őrzik. A munkák mai készítői a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. hímzőműhelyében dolgoznak. Angyal Frigyesné, a cég hímző-tervezője elmondta: a hódmezővásárhelyi minta jól felismerhető és speciális hímző fonalának köszönhetően egyedül a dél-alföldi településen készül. A fonal alapanyaga ugyanis a racka juh festett gyapja.
A vásárhelyiek viszonylag kevés színnel dolgoznak, hiszen csupán barnát, kéket és rózsaszínt használnak, bár annak több árnyalatát. Az egykor a "tiszta szobában" lévő párnák végmintái adják az alapkoncepciót a mostani alkotásokhoz. Néprajzi gyűjtés eredményeként csaknem ötven ilyen párna maradt fenn, ezek rajzolatait kombinálják a hímzés szigorú szabályai mellett. Mára már terítőkre, kispárnákra, függönyökre, de akár díszdobozokra is felhímezik például a napraforgó, a gránátalma vagy a madaras motívumot. A kiállításon az alkotásokból több tucatot láthat a közönség.
Ugyancsak a Hungarikum Fesztiválhoz kapcsolódik a könyvtár földszinti Internet-Terének fotótárlata, amely Török Gizella gyékényszobrász munkáit mutatja be. A tápéi iparművész a síkbeli ábrázolások, majd domborművek után jutott el a figurális kompozíciók világáig. A "népi emberábrázolások" mellett látható többek között Dankó Pista, Szent István és Gizella királyné alakja is. A gyékényszobrokról készült fotók üzenetét Juhász Gyula-versek gazdagítják, a költő ugyanis gyakran megfordult Tápén, és ismerte az iparművész családját is.
Utóbbi kiállítás augusztus 15-ig, míg az előbbiek augusztus 25-ig láthatóak a szegedi Somogyi-könyvtárban, az ötödik Hungarikum Fesztiválhoz kapcsolódva. A rendezvény augusztus 9?12. között olyan minőségi termékeket mutat be és kínál a közönségnek, amelyek a magyarsághoz, a magyar kultúrához szorosan kötődnek.
