Zenevonal - szól Gál Krisztián grafikusművész kiállításának címe, amely abban az értelemben valóban találónak bizonyul, hogy alkotásainak legmeghatározóbb alkotóeleme a vonal, azaz annak puszta geometrikus elemből organikus, élő felületté való változása. Bár a kiállításnak otthont adó LUMEN Galéria és Kávézó meglehetősen szűkös tere meggyőződésem szerint kevéssé alkalmas kiállítás(megnyitó)ra, a zenei albumok üveg mögül ránk sugárzó, Gál Krisztián által tervezett plakátjai viszont - egy művészlakás enteriőrjét juttatva eszünkbe - a "sok jó ember kis helyen is" helyzetét teremtik meg a tárlaton. Gál Krisztián egyébként nemrég az Apaföld című film plakátjáért nyerte el a filmszemle legjobbnak járó elismerését, amely - hasonlóan a LUMENben felvonultatott alkotásokhoz - egy végtelenül letisztult és egyszerű, mégis komplex képi világ révén ragadja meg a szemlélő fantáziáját. Gál, aki egyebek mellett a LEON CREATIVON Kreatív Ügynökség designere és kreatív igazgatója, jó érzékkel találja meg a kiadvány - azaz termék - és a művészi alkotás közti arany középutat, ennek köszönhetően a Zenevonal kiállított borítóit, plakátjait szemlélve egy pillanatig sem érzi úgy az ember, hogy nem művészettel van dolga.
Bár valamennyi munkáján tetten érhető az a fajta letisztultság és határozott, mégis finom vonalvezetés, amely szimbólumokból, vonalakból és színekből gyúr köntöst a zenei emlékezetnek, alkotásainak legerősebb vonása talán mégis a játékosság. Ez jelenik meg például Patricio Baeza Huracán című albumának borítóján is, ahol a zenész mögött nem saját, hanem egy szenvedélyesen táncoló pár árnyéka rajzolódik ki, vagy éppen abban a látszólag szertelen, tekergőző vonalvezetésben, amely a hullámokból egy emberi alakot formáz. (Sőt, egy helyen még Alfons Mucha szelleme is felsejlik.)
