Játék a pincében

Tizenegy művész kisplasztikái, vásznai és objektjei láthatók a galéria utcaszint alatti terében. Pedig a téma sokkal nagyobb tárlatot is megtöltene és szükség is volna rá: a nézőpontváltás ma létkérdés. Az erőteljes, nyílt, kreatív erő, ami a humorral felszínre jut, gyógyító folyamatot képes elindítani bármilyen művészeti ágban. Nálunk ebben sosem volt hiány, csak a játékosság háttérben maradt a tragikus felhangok mögött.

 

Ezen a tárlaton is nyilvánvaló, hogy nem csak a fiatalok friss, formabontó lendülete élteti a játékot: a kiállítótérben elsőnek Haraszty István mobiljai és Csörgő Attila perspektív dobókockái fogadnak, nem mindennapi gondolatcsavarokkal. Csörgő kockái a véletlen fogalmát fordítják meg, hiszen a perspektíva törvényei szerint alakított fakockákat lehetetlen a helyükre dobni, még beszuszakolni is csak óvatosan tudnánk. Haraszty fémszobrai a mágnesességből formálnak szociális viselkedést, a művek humora a folyamatos mozgással egyre sűrűbbé válik. Prutkay Péter wunderkammerei fekete humorba ágyazzák a fogyasztás konzum-oltárait, nyomtatott áramkörökön másznak műanyag békák, sáskák, szabadkőműves oszlopok között az e-mail piktogramja aranylik, a rózsaablak helyét apró fogaskerék veszi át.

Merészebb műfaji kalandokra vállalkozik Borsos Róbert, amikor fából és filcből szabja ki a fetisizált fogyasztási termékeket, vagy Pittmann Zsófi, aki a tradicionális falvédőt a ma is eleven pop-artba emeli.

 

Tág térben mozog ez a művészet, mert a játék eleve megtagadja a kötöttségeket. Átmeneti műfaj Kovách Gergő kisplasztikája is, aki a Kis herceg mítoszából ironikus jelenetet fabrikált, és Martus Éva műanyag szatyor-kompozíciói is új felületet találnak a poszt-szocialista családmodell és a fogyasztás ütközőpontjának: ezek az apa nélküli csonka családok képregényrajzával bélelt reklámszatyrok hatásos kontúrt vonnak a mindennapi élet tárgyai és szereplői köré. Mert a játék terepe ez a közeg, a fogyasztás, a család, a város és a gondolat között bukdácsoló mai ember, kicsiben és nagyban, ahogyan a Play Art engedékeny közege elbíbelődik vele, megértéssel és szeretettel.