(MTI) - Már az első tételek, az építész-festő Fränkel György lakberendezési témájú kötetei megelőlegezték a jó hangulatot, midőn 20 ezer forintról 44 ezer és 70 ezer, illetve 95 ezer forintra kúsztak fel.
Tizenötször koppant százezer forint felett a kalapács. A legtöbbet, 320 ezer forintot Baróti Fr. Miklós ferences szerzetes A Sz. Bulcsu Méltosagának, és hasznainak igaz értelmére vezérlö Rövid tanusag című, 1659-ben Kassán kiadott, mindössze öt példányban fennmaradt munkájáért fizettek. Alig maradt el ettől az ártól egy még régebbi, 1575-ben nyomtatott könyv, Charles DuMoulin francia jogtudós háromrészes műve, amelyet 140 ezer forintról indítottak, és 310 ezernél ütöttek le.
Megadták a 220 ezer forintot Sárosy Gyula Az én albumom című verseskötetéért. A díszes kivitelű példányt Auguszt Lajos Viktor Szász-Coburg-Gothai herceg ő királyi fenségének dedikálta a költő. Szerzőként is találkozhatott a közönség egy másik szász-coburg-gothai herceggel, Coburg Fülöp vadásznaplója a legnagyobb licitemelkedést hozta, midőn 12 ezer forintos kikiáltási árát megnyolcszorozva százezer forintos leütést ért el.
A besztercebányai "Foot-ball torna" és "Lawn-tennis verseny" kőnyomatos reklámplakátján nincs dátum, de stílusjegyei szerint 1896-1900 körül készülhetett. Így minden bizonnyal az első magyarországi sportplakátot sikerült megszereznie 190 ezer forintért a kitartó gyűjtőnek.
A különböző kéziratokért, oklevelekért, térképekért is élénk verseny folyt. Egy unikális céhlevélért, amelyet 1833-ban, Jászberényben állítottak ki Zámári Mihály kerékgyártó-legény számára, 180 ezer forintot adott új tulajdonosa.
Impozáns az a három és fél méteres, acélmetszetű panorámakép, amely a Dunát követi Bécstől Pestig, nem csoda, hogy 120 ezer forintnál ütötték le. Míg a Friewisz Ferenc pesti főmérnök, a kor neves térképkészítője által jegyzett 1867-es kőnyomatos Buda belterületének, Pest bel- és kültelkeinek várostérképét 60 ezer forintról 110 ezerre licitálták.
Talán a védetté nyilvánítása az oka, hogy csak kikiáltási árán, 150 ezer forintért vitték el Báró Eötvös Ignác kéziratos munkáját a Szent Koronáról. A szerző, aki 1812-től 1823-ig töltötte be a koronaőri tisztséget, megírta a korona történetét, és összeállította a koronaőrök listáját 1433-tól 1812-ig.
Sok, tíz-húszezer forinttal kezdő tétel négyszerezte-ötszörözte meg kikiáltási árát. Így Kossuth Lajos kőnyomatos mellképe 1849-ből, egy 1848-as szakszervezeti jegyzőkönyv, vagy egy Kozma Lajos által tervezett bonbonos doboz.
