Mivel jelen ismereteink szerint azok bemutatásai kapcsán egyik művet sem reprodukálták, az egyes művek a kiállítási katalógusok címeivel megbízhatóan nem azonosíthatók. A most felbukkant változat kompozíciója feszesebb, kivágása merészebb, mint a szintén a Magyar Nemzeti Galériában látható egészalakos képe. Különösen érdekessé teszi a festményt, hogy a kalitkát tartó hölgyben Rippl-Rónai élettársának, későbbi feleségének, Lazarine Baudrion-nak arcvonásai fedezhetők fel. A Kalitkás n? e változatának felbukkanása fontos esemény, és remélhetően a két mű együttes bemutatása hozzájárul a további Rippl-kutatáshoz. 1890-91 fordulóján, Rippl-Rónai József az első olyan magyar festő, aki a modernizmus egyik antinaturalista irányzatához, jelesül a párizsi Nabis-csoport szintetikus látásmódjához kapcsolódott. A sokféle irányzatot egybefoglaló antinaturalista magatartás, melyet a Kalitkás n? téma képvisel, olyan előzményekre tekinthetett vissza, mint az egyiptomi falkép-ábrázolások, a középkori miniatúrák vagy faliszőnyegek, az olasz quattrocento festészete, vagy a német reneszánsz festők alkotásai, a Raffaello-Poussin-Ingres hagyomány. A közelebbi elődök közül az angol preraffaeliták művészetét, Whistler, Moreau és Gauguin festészetét, vagy a 19. század második felében egyre nagyobb népszerűségnek örvendű japán metszeteket és akvarelleket említhetjük. Különösen szerencsés és sokatmondó, hogy festészetének új szakaszát Rippl-Rónai is emblematikus nőábrázolásokkal indította. A Kalitkás n? rendkívül összetett eszmei és formai háttérre épül, ahol a hatások és utalások bonyolult szövevénye átüt a mű látszólagos egyszerűségén, titokzatos gazdagság benyomását keltve a nézőben. A századvégi szimbolizmus értelmezésében a n? az élet teljességének szimbóluma. Lett légyen ártatlan fiatal leány, virágzó hajadon, tisztes családanya vagy nagyvilági kurtizán, (angyal vagy démon) - a n? egyetemesen képviselte az emberi lét rejtett, elpusztíthatatlan oldalát, azt az organikus gazdagságot, amely változatlanul vészelte át a különböző civilizációk által ráhúzott (rákényszerített) formarendszert, és mintegy beöltözve bármilyen ruházatba, vagy éppen megszabadulva attól, az élet időtlen teljességét közvetítette. A kiállítás helyszíne: Magyar Nemzeti Galéria, Budavári Palota C. épület, Szent György tér 2. A kiállítás látható: 2006. szeptember 7. - október 22. Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10-18 között
