konig.jpg

Elhunyt Kőnig Tamás építész

Hetvenhárom éves korában elhunyt Kőnig Tamás Ybl Miklós-díjas építész – tudatta a Magyar Építőművészek Szövetsége.

Az 1951-ben született építész 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát, 1981 és 1982 között az Iparművészeti Főiskolán képezte tovább magát, 1994-től a Budapesti Műszaki Egyetemen tervezést tanított, de oktatott a Soproni Egyetemen, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán is.

Kőnig Tamás 1974 és 1983, majd 1985 és 1994 között az Iparterv, 1983 és 1985 között a Stúdió R Tervező Iroda, 1984-től 1990-ig A Ház Tervező Gmk tervezője volt, 1989-től Wagner Péterrel tartott fenn építészirodát. Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték, többek között 1991-ben Ybl Miklós-díjjal, 1997-ben Europa Nostra díjjal, 1998-ban Pro Architectura díjjal.

Főbb művei közé tartozik az újpesti OTP-irodaház, a műemlék-rekonstrukciók közül a soproni Petőfi Színház, a Pápai Városi Bíróság, az Arany János Színház, a Károlyi-palota, az Andrássy úti Krausz- és Wahrmann Mór-palota, valamint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga.

Ez is érdekelheti

Zsúfolt utcák helyén született 150 éve a magyar főváros büszkesége

Másfél évszázados fennállását ünnepli idén a 2310 méter hosszú Andrássy út, amely Terézvároson át köti össze a belvárost a Városligettel. A földalattival együtt 2002 óta világörökségi védelmet élvez.

A Sándor-palota és a Magyar Államkincstár is megnyitja kapuit egy hétvége erejéig

Szeptember 19–20-án rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait, az épített örökség és a kulturális sokszínűség legjelentősebb hazai ünnepét.

Az építészek szerint nem őszinte szerkezet, kategóriájában mégis az egyik legszebb a Szabadság híd

Addig lopta ki valaki belőle az eredetileg Ferenc József által elhelyezett díszszegecset, mígnem inkább kivették belőle azt. Néhány éve majdnem betiltották a villamosforgalmat rajta, és időről időre bulihelyszínné válik. Nyolcvan éve adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat.

Oroszlán még nem volt a nyitáskor, a cirkusz mentette meg a csődtől, de ma is szeretjük az első magyar állatkertet

A megnyitó az 1866-os év egyik legfontosabb társasági eseménye volt, Ferenc József saját gyűjteményéből is hoztak állatokat, az első világháború alatt végig működött, de a második világégés után újra kellett építeni. Azóta népszerűsége töretlen, és az állatkerti világhálózat elismert tagjává vált. Százhatvan éve nyitott meg az állatkert Budapesten.