(MTI) - A két kiemelkedő jelentőségű műalkotás mellett a tárlat dokumentumok segítségével eleveníti fel Kakas diplomáciai tevékenységét, építkezéseinek Kolozsváron ma is látható nyomait, továbbá festményeken és metszeteken jeleníti meg az erdélyi történelem kortárs szereplőit. Az 1600 körüli évek erdélyi ötvösségének fontosabb darabjaiból válogatva a kiállítás az akkori tárgykultúra emlékeiből is felvonultat néhányat.
Mint azt Bereczky Loránd, az MNG főigazgatója korábban elmondta, a Kakas Istvánt és feleségét ábrázoló, egy ismeretlen tiroli művész által festett portrépár egy észak-olaszországi műkereskedőnél bukkant fel; a festményeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium által nyújtott támogatásból vásárolhatta meg a múzeum a 2008-ban megrendezett Reneszánsz év keretében. A kamaratárlat után az egészalakos portrék a tartósabb bemutatást is lehetővé tevő restauráláson esnek át, így a közönség valószínűleg az MNG állandó kiállításán is találkozhat majd velük - közölte Bereczky Loránd.
Kakas István a XVI. század végi Erdély egyik legtanultabb, legképzettebb udvari embere volt, több nyelven beszélő, művelt, nagy tudású diplomata, előbb Báthory Zsigmond, majd Báthory András erdélyi fejedelem szolgálatában. Követként több ízben járt Krakkóban, Varsóban, II. Rudolf császárnál Prágában, továbbá 1593-ban Londonban, I. Erzsébet angol királynőnél.
Legnevezetesebb követjárása perzsiai útja volt, melyet már Rudolf megbízásából teljesített. Erre az utolsó feladatra 1602 augusztus végén indult el, de már nem tért vissza onnan: egy évig tartó nehéz és veszélyekkel teli út után - amelynek egyik állomásán, Moszkvában, Borisz Godunov cár fogadta őt -, 1603 októberében, már Perzsiában megbetegedett és meghalt.
Utazásának történetét beszéli el a titkára által írt Iter Persicum című könyv, amelynek két korabeli kiadását a múzeum szintén bemutatja a kamaratárlaton. A Buzási Enikő művészettörténész által rendezett kiállítás február 11. és március 15. között látható a múzeum A épületének első emeletén.
