Ez utóbbiak közé tartozik Kandó Gyula (1908 - 1968) életműve. Az 1950-től kisebb megszakításokkal Szentendrén élő művésztől a Ferenczy Múzeum már korábban is őrzött műveket, és ehhez járult hozzá a művész felesége, a fotóművészetéről híressé vált Ata Kandó, aki 2001-ben Képzőművészeti Gyűjteményünknek ajándékozta dokumentumok kíséretében férje nála lévő alkotásait: festményeket, vázlatokat, alkalmazott grafikai terveket. Ezzel megteremtődött a lehetőség arra, hogy a csaknem elfelejtett művész munkássága kiállításon is bemutatásra kerüljön. A művész Bortnyik Sándor Műhelyében kezdte tanulmányait reklámgrafikusként 1928-ban. Az 1930-as és 40-es, majd 60-as években párizsi tartózkodásai megerősítették benne a modern művészet iránti elkötelezettséget. Jó kapcsolatban állt az Európai Iskola művészeivel, köztük Bálint Endrével. Míg korai, már érettebb művein - főként csendéletein - a kubizmus késői változata, addig életének utolsó periódusában a szürrealisták fémjelezte absztrakció és nonfigurativitásás gyakorolt rá hatást. A Ferenczy Múzeum anyaga a kiállításon magángyűjtőtől és a Magyar Nemzeti Galériától kölcsönzött művekkel egészül ki, és a közel 100 vázlat, terv, festmény jó áttekintést ad a történelem sodrában mindig újra kezdő művész pályájáról. A muzeológiai feldolgozás teljessé tételén túl, ez egyben hozzájárulhat a XX. századi magyar művészetben sokszor búvópatakként jelenlévő absztrakciós törekvések jobb megértéséhez. - Mazányi Judit A tárlat megtekinthető a Szentendrei Képtárban, 2003. augusztus 30. - október 26. között.
