(MTI) - A magyar művészettörténet általában mostohán bánt a karikaturistákkal, pedig közülük sokan művészileg is jelentős alkotásokat hagytak hátra. Előfordul, hogy jelentős, sokat publikáló karikaturistákról sem lelhető fel információ egyetlen lexikonban sem - beszélt motivációiról Gyöngy Kálmán.
A szerző elmondta, munkája során áttekintette az összes, magyar nyelvterületen valaha megjelent, humoros grafikákat közlő lap hozzáférhető évfolyamait, s így az 1848-tól napjainkig terjedő időszakból 937 alkotóról talált egy-egy szócikkhez elegendő anyagot. A lexikonba csak olyan alkotók kerülhettek be, akik munkásságuk során legalább két országos lapban publikáltak. Ezen válogatási elv alól néhány alkalommal ugyan tett kivételt, de csak olyan karikaturistáknál, akik más művészeti ágakban komoly ismertséget értek el.
A karikaturistákat számba vevő lexikonrész után a kötet évenkénti bontásban felsorolja a Magyarországon megjelenő humorújságokat, majd 12 oldalon a rajzolók szignóit, és 184 oldalon mintegy 600 alkotótól egy-két karikatúrát, illetve portrét is leközöl.
Kevéssé ismert, hogy jelentős festők, grafikusok, rajzfilmesek is dolgoztak karikaturistaként - hívta fel a figyelmet a szerző: többek között Egri Józseftől, Csók Istvántól, Fényes Adolftól, Vértes Marcelltől és Vágó Páltól jelentek meg humoros grafikák, Barabás Miklós pedig sportkarikatúrákat készített. Tehetséges és híres portrérajzoló volt az előző századfordulón élt színész, Gellért Lajos, de a néhány éve elhunyt Darvas Iván is. Szívesen alkotott karikatúrákat Karinthy Frigyes és Jókai Mór is - tette hozzá Gyöngy Kálmán.
A szerző elárulta, a kutatások során annyi anyag gyűlt össze, hogy már egy következő köteten dolgozik. Gyöngy Kálmán másik terve, hogy az elmúlt 150 év legszínvonalasabb karikatúráit végre állandó tárlaton tekinthesse meg a magyar közönség. Mint, elmondta, erre hamarosan egy nagyobb vidéki városban nyílhat esély.
