Mitől annyira egyedülálló Moldva, ez a kis országrész Európában? - teszi fel a kérdést Hegedűs Dóra, akinek képeiből a Dialektus Filmfesztivál keretén belül, március 4-én, nyílik kiállítás a Monyó kávézóban. Talán egyedül itt érhető el és érthető meg a köztes lét érzése. Az egyik faluban még szinte a motorizáció előtti fejlődési szinten élnek, dolgoznak az emberek és beszélik anyanyelvükként a magyart, nem sokkal odébb a XXI. század minden vívmányával és terhével megáldva már csak arra emlékeznek, hogy a nagyszüleik magyarul imádkoztak - válaszol a saját maga által feltett kérdésre a közgazdászból lett fotográfus.
Hegedűs Dóra nemcsak fotográfusként járt a Kárpátokon túlra, hanem elsősorban egy magyarországi civil szervezet elnökeként, keresztszülőként, a moldvai csángó magyar oktatási program támogatójaként.
Más világ - ahogy ő fogalmaz -: a Szeret völgye toleranciát, alkalmazkodást tanít. A 300 évnyi magukra hagyatottság megtanította a csángó magyarokat túlélni. A kívülről jövő és a spontán asszimiláció egyaránt előrehaladott. Hogy meg tudjuk-e állítani, nem rajtunk múlik - véli a művész. Nagyobb erők határozzák meg ennek a Krisztus-hívő, magyar ajkú népcsoportnak a sorsát. Talán hosszabbítani tudjuk ennek a köztes létnek az idejét.
