Ki látott engem? - Ady Endre emlékkiállítás

A dokumentumokat, tárgyi emlékeket tematikusan csoportosították: az érmindszenti gyermekkortól kezdve az első újságírói szárnypróbálgatásokon (a Budapesti Naplónál), és a Nyugatban kifejtett munkásságon át a csucsai kastélyban töltött világháborús időszakig minden fontos helyszínről és eseményről képet kapunk.
Korabeli fotográfiák mutatják be életének szereplőit, szüleit, szerelmeit.
Őt magát 14 éves nagykárolyi diákként ismerjük meg egy korai fényképen, és a megsárgult fotográfiákon találkozhatunk a Mihályi Rozália néven ismertté vált Rienzi Mária színésznővel, valamint az Ada- és a Mylitta-versek ihletőivel, aztán az örök menyasszonnyal, Dénes Zsófiával, az örök szerelemmel, Lédával párizsi otthonában és az egyetlen feleséggel, Boncza Bertával.


Diósy Ödönné Brüll Adél (Léda)		Ady Endre

A Holnap antológia és a Nyugat által 1910-ben, 1912-ben, 1913-ban kiadott verseskötetén kívül találunk kéziratokat, idézeteket prózai műveiből is (Ismeretlen Korvin-kódex margójára, A magyar Pimodán, Félelem és írás).
A szabadkőműves relikviák a Martinovics-féle szabadkőműves páholyt idézik, ahová Adyt 1912-ben vették fel.
A legérdekesebb tárgyak közé tartoznak a Lesznai Anna által készített párna (az ismert költőnő és grafikus tervezte legtöbb kötetének borítóját), Ady zsebóratartója, valamint Rippl-Rónai József találó tusrajza a költőről.
A látnivalókhoz hozzájárul az a 83 éves némafilm felvétel is, amely a nemzet gyászát örökíti meg, az 1919 januári temetésen résztvevő hatalmas tömeget. A hanganyag természetesen mai: Móricz Zsigmond gyászbeszédét Őze Áron tolmácsolja, valamint számtalan Ady-verset is hallhatunk Latinovits Zoltán előadásában.
A kiállítás címe az 1914-ben megjelent verseskötetre utal - "Ki látott engem?" -, amely Ady örök kétkedését és azt a félelmét idézi, hogy nemzete nem érti meg a költészetét. A születése óta eltelt 125 esztendő szerencsére az ellenkezőjét bizonyította.
Vele indult az a hatalmas, többgenerációs költői nemzedék, amely meghatározta a huszadik század magyar irodalmát, és mind a mai napig érezteti hatását.

Kapcsolódó link:
Petőfi Irodalmi Múzeum