 |
A kiállítás, az Apokalipszis most arról a 15 darabos, pigmentnyomattal készült fotókollázs sorozatról kapta a címét, amelyik a galéria nagytermében került a falakra. Mérgező vegyülettel érzékenyített, zselatinban oldott festék rögzíti rajtuk a képelemeket. Szemadám György hatásos archaizmussal elevenít fel egy XIX. század eleji fotóeljárást, amely erős kontúrral, fényesen csillogó sötét felületekkel, a tónusok gazdagságával majdhogynem az olajfestmény színeit varázsolta a pigmentpapíron megjelenő fotóra. A jóval olcsóbb negatív elterjedése előtt a pigmentnyomat a fotótechnikák hercegnője volt.
Szemadám ehhez az eljáráshoz nyúl vissza, amikor a jelen apokaliptikus jeleit ragadja meg, önkényesen kiragadva és a pop art nyers gesztusaival egymásra vonatkoztatva műtörténeti, technikai, filozofikus idézetek és a legolcsóbb szórakoztató műfajok kifejezéskészletét. Csontváry marokkói prófétája mögött King-Kong hajítja ki a televíziót a képből, a háttérben egy numerikus kód szalagjai futnak a végtelenbe; a századelő divatos képregényfiguráinak pisztolyt erőltet a kezébe a kompozíció logikája, miközben egy falvédőszöveg nyugodtságával folynak hátul valami morális intelem sorai. Mona Lisa és az egyiptomi női portré úgy folynak össze, mint a vattacukor szálai a keverőgép forró levegőjében, azonos anyagnak tűnik ez az idézethalmaz, hitelesen áll össze, illetve esik szét a képeken a valóság hézagos tartománya.
Igazi apokaliptikus látomásban járunk, ahol egy porcelánbaba üres tekintetéből kiolvashatjuk azt a rettenetes félelmet, amit az alkotó jelekké kódolva ismételget. A figyelmeztetés pontos jelentése a képjelek özönében elmosódik, de a következő képen ismét őrült erő rántja egymáshoz az idézeteket, valósággal legyilkolja a képbe ékelődő vizuális közhelyeket. Az egész sokkal dinamikusabb és direktebb, mint Szemadám korábbi művei, és éppen ez ruházza fel ijesztő erővel. A figyelmeztetés mégis szertartásos: az Apokalipszis-sorozatot egy ősi jelekkel dolgozó oltárkép, két mandala-átirat és egy Tarot-szimbólumsor kíséri, a világrendet leképező komplex rendszerek, melyeknek szikár, geometrikus közegében a mostani világvége csak jelentéktelen epizódnak tűnik.
