Az október 5-ig az Arany János u. 32 szám alatt megtekinthető Kiáramlás és delej című kiállítás célja, hogy az ismert, avantgardista tendenciák reflexiói mellett jelezze a hatás mélyebb és távlatosabb érvényét; rámutasson, hogy olyan pályákon is nyomot hagyott a korszak, amelyek az eddigi köz- és szakmai megítélés szerint érintetlenek maradtak az egyetemes kortárs szellemi és politikai áramlatok befolyásától. Sok esetben ugyanis miközben a művész kívül került-rekesztődött a korra oly jellemző csoportmozgalmaktól, munkáival a "hatvannyolcas-impressziótól érintettségben" autonóm értéket hozott létre - jelzi ajánlójában Hajdu István műkritikus, a Balkon főszerkesztője, a kiállítás rendezője.
A tárlat az ismert új- és neo-avantgárd skatulyán túl is igyekszik feltárni a periódus egyetemes értékeinek hatását a korabeli magyar képzőművészetre. Így kerülhet egy térbe például Bak Imre és Kondor Béla, Altorjai Sándor és Lossonczy Tamás, Kemény György és Karátson Gábor. És ez indokolja Hajdu szerint, hogy a munkák hosszabb időszakot prezentálnak, hiszen 68 hatása - a képzőművészetben bizonyosan - a hetvenes évek végéig húzódott
