(MTI) - "Nem vagyok a díjak bűvöletében, én a munkának, a feladatoknak éltem mindig is" - mondta az MTI-nek a 72 éves építész, aki félévszázados kiemelkedő építészeti munkásságáért, az építészeti kultúra terjesztéséért, töretlen kitartással létrehozott, mindig korszerű szellemiséget tükröző alkotásaiért vehette át a Kossuth-díjat.
A rangos elismerés kapcsán Kévés György megjegyezte: elsősorban építésznek és tervezőnek tartja magát, "azt, hogy ez most művészet-e, úgyis csak az utókor dönti majd el".
Az 1973-ban Ybl-díjjal, 1986-ban pedig Építészeti Nívódíjjal kitüntetett alkotó kiemelte: "meg kell menteni a magyar építészetet", mindehhez "új, korszerű szemléletre van szükség".
"Át kell alakítani a magyar építészképzést. Nem csak művészeket, tervezőket és statikusokat kell nevelni, hanem üzletembereket is" - vélekedett Kévés György.
Szerinte a külföldi befektetők "pillanatok alatt meg fogják enni a magyar építészetet", és kiszolgáltatottá válik a hazai építésztársadalom, ha nem alakítják át az oktatást.
Kévés György, aki 1959-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, 1961-1983 között az ország legnagyobb állami tervezőirodájának, az Ipartervnek volt vezető tervező-építésze. Ma is aktív: tervezőként és egyetemi vendégtanárként egyaránt dolgozik.
Jelentősebb megvalósult épületei: az esztergomi Művelődési Ház, a fővárosi Siemens Számítógép Központ, a budapesti Széchenyi fürdő rekonstrukciója, a nyíregyházi Repülőgép Múzeum és az Orczy Irodaház a fővárosban.
A rangos elismerés kapcsán Kévés György megjegyezte: elsősorban építésznek és tervezőnek tartja magát, "azt, hogy ez most művészet-e, úgyis csak az utókor dönti majd el".
Az 1973-ban Ybl-díjjal, 1986-ban pedig Építészeti Nívódíjjal kitüntetett alkotó kiemelte: "meg kell menteni a magyar építészetet", mindehhez "új, korszerű szemléletre van szükség".
"Át kell alakítani a magyar építészképzést. Nem csak művészeket, tervezőket és statikusokat kell nevelni, hanem üzletembereket is" - vélekedett Kévés György.
Szerinte a külföldi befektetők "pillanatok alatt meg fogják enni a magyar építészetet", és kiszolgáltatottá válik a hazai építésztársadalom, ha nem alakítják át az oktatást.
Kévés György, aki 1959-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, 1961-1983 között az ország legnagyobb állami tervezőirodájának, az Ipartervnek volt vezető tervező-építésze. Ma is aktív: tervezőként és egyetemi vendégtanárként egyaránt dolgozik.
Jelentősebb megvalósult épületei: az esztergomi Művelődési Ház, a fővárosi Siemens Számítógép Központ, a budapesti Széchenyi fürdő rekonstrukciója, a nyíregyházi Repülőgép Múzeum és az Orczy Irodaház a fővárosban.
