(MTI) - Beke László, az akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az anyag sorsa az intézet tavalyi bezárása óta teljesen bizonytalan volt.
A gyűjteményt két évtizede gondozó Plesznivy Edit művészettörténész-muzeológus elmondta: a kollekciót Seilig Árpád elmeorvos alapította az 1910-1920-as években, amikor a "Lipót" másodorvosaként betegei alkotásait kezdte el gyűjteni. Jelenleg mintegy ezer műtárgy található a gyűjteményben, amely két részre oszlik: az intézetben kezelt művészek alkotásaiból, valamint a nem hivatásos alkotók műveiből áll.
Plesznivy Edit ismertetése szerint a második világháború előtti időkig a pszichiátriai betegek "kezelése" elkülönítésükből, elzárásukból állt. Az ebben a korszakban született megdöbbentő erejű alkotások a betegeket gyötrő szörnyű látomásokat tükrözik, rajtuk a klasszikus téboly megnyilvánulásai figyelhetők meg.
A hivatásos alkotók közül a gyűjtemény egyebek közt Zórád Géza festőművész néhány vásznát, Nemes Lampért József Párizsban készült tusrajzát tartalmazza. A "Lipót" lakója volt nyolc éven át Gulácsy Lajos is, ám a festőművésznek ekkor már annyira súlyos volt az állapota, hogy nemigen alkotott, a gyűjtemény így csupán a kórrajzát őrzi.
Az alkotók többsége azonban amatőr volt, aki spontán, öngyógyító módon jelenítette meg látomásait. A művészetterápiát ugyanis csupán a múlt század '60-'70-es éveiben kezdték el alkalmazni.
Plesznivy Edit kuriózumként megemlítette, hogy a gyűjteményben megtalálható Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyve, ugyanis mindent összeszedtek, ami az elmebajjal kapcsolatos. Ennek jegyében került be a kollekcióba a "Matuska-ügy", a biatorbágyi viadukt 1931-es felrobbantásának teljes sajtóanyaga is, de akad Matuska Szilvesztertől néhány rajz és festmény is. A gyűjtemény része Szálasi Ferenc 1938-as politikai röpirata alapján készített elmeorvosi vélemény.
