Az Olaszországban eltöltött gyermekévek máig meghatározó jelentőséggel bírnak Symon Györgyi életében. Megismerte az olasz városok nyüzsgő, életteli, hangos oldalát. A pezsgést, mely áthatja az olasz mindennapokat, és amelyet első benyomásként látogatóként is megtapasztalhatunk.
Azóta rendszeresen visszajár az ismerős helyekre, de most már valami más után kutatva. A fotóművész felnőtt fejjel megpróbál átlátni ezen az állandóan változó rétegen, mint vízfelszínen úszó színes olajfolton, hogy a múlttal foglalkozzon, az élettel teli helyek csendes, nyugodt arcát keresse. A városlakóktól "megcsupaszítva" és ezáltal új jelentéssel felruházva tűnnek fel a képeken a hely különböző rétegei. Szereti meglesni a terek, utcák, tengerpartok magányos oldalát.
A kivárás az alkotó módszere. Rollfilmet használva megfontoltan, gondosan komponál, mégsem érezzük, hogy képei merevek. Az április 3. és május 20. között nyitva tartó kiállításon az elmúlt 5 évben készült képekből láthatunk egy válogatást, először a Mai Manó Kávézóban.
