Minimális fűtést igényelő belgiumi lakóépület 

“A jövőt nem a múlttól kaptuk örökségként, hanem a jövőtől kölcsönöztük” – mosolyogta az újságírók szemébe a Holcim Awards madridi sajtótájékoztatóján egy fiatal szlovén építésznő.  Talán ő fogalmazta meg a legpontosabban azt a szemléletet, amely a fenntartható építészet alapja. A Holcim svájci építőipari cég ma már minden földrészen, több mint 70 országban szereplője a gazdasági életnek, és a cég filozófiája régóta hangsúlyozza, hogy a jövő kulcsa nem a korlátlan fejlődés, hanem a fenntarthatóság. Néhány éve alapítványt hozott létre a fenntartható építészetért, első ízben 2005-ben hirdette meg a Holcím díj pályázatát. A verseny párhuzamosan folyik a világ öt régiójában, és nem csupán az anyaghasználatot vagy a gazdaságos építés szempontjait díjazza, hanem az építéstechnológiai újításokat, az adaptálhatóságot és komplex etikai, társadalmi, kulturális és környezeti kérdésekre adott méltó építészeti válaszokat keres.

 
A bronzérmet nyert svájci terv
Az ezüstérmet nyert szlovén terv

A független építészekből és mérnökökből álló európai zsűri, élén a svájci Herzog & deMeuron iroda egyik vezető tervezőjével, Harry Guggerrel – ők tervezték az ünnepségnek helyet adó Caixa Forumot és a pekingi olimpiai csarnokot, a “Madárfészket” is – a három kategóriában mintegy 1.500 tervet értékelt. A mezőnyben az egyetlen háznyi projekttől a városrészeket átfogó komplex megoldásokig igen változatos volt a kép, ami azt mutatta, hogy a kis hatókörű, akár egyetlen közösséget vagy családot érintő környezeti-társadalmi problémák ugyanúgy például szolgálhatnak a világ bármely részében, mint a nagy léptékű megoldások. A verseny két alapvető ponton is különbözik a hagyományos építészeti pályázatoktól. Egyrészt nem befejezett, megépült projekteket díjaz, hanem terveket, és ezzel világszerte segítséget nyújt az értékes gondolatok megvalósulásának; másrészt nem csak építészek nevezhetnek, hanem mérnökök, kutatók, civil közösségek és diákok is. 2006-ban a világdöntő első díját egy kis venezuelai egyesület nyerte meg, akik egy megaváros szlömjében a helyi közösség szociális rehabilitációját úgy oldották meg, hogy a lejtős városrész lépcsőrendszerére ráfűzték a teljes infrastruktúrát és ezzel együtt hagyományos módon használható, de új közösségi tereket hoztak létre.

Janesch Péter a fődíjjal 
A Kormányzati Negyed terve

A budapesti Kormányzati Negyed pályázatát a zsűri az átfogó városrész-megújító, minden pontján megvalósítható terv, az energiabarát megoldások és az új parkok létesítése, összességében a fenntartható városrehabilitáció példája miatt minősítette a legjobbnak. Ezüstérmet azok a maribori tervezők kaptak, akik a várost övező szeméttelepet adnák vissza a természetnek és a rekreációnak, bronzot pedig egy svájci diákcsapat nyert: ők egy alpesi tájba illesztett, önmagát energiával teljesen ellátó 50 szobás menedékházat terveztek, amely út és infrastruktúra nélkül is megépíthető és működtethető. A 35 év alattiak Next Generation kategóriájában egy sri lankai diáklány angol teatermelő telepe, egy spanyol csoport nagyvárosi “növénygyára” és egy biogáz alapú, önellátó finn kistelepülés győzött. A dicséretet kapott tervek között volt belgrádi roma telep rehabilitációja és régi raktárból kialakított, minimális fűtést igényelő belgiumi lakóépület és egy olasz táj rekultivációja is. A társadalmi felelősségvállalás, a gazdaságosság és a környezettudatosság mindegyik pályaműben egyforma hangsúlyt kapott.

Finn nyertesek a Next Generation szekcióban 

Magyarország ezzel a fődíjjal kivételes építészeti elismerést kapott. A Holcim jelentős összegű díjazással hívja fel a figyelmet a versenyre: régiónként összesen 270.000 dollár a jutalom, ebből 100.000 dollár jár az aranyéremért. Az európai forduló után idén még négy régió versenye következik, majd 2009 májusában mindegyik régió három legjobb projektje – köztük tehát Janesch Péter terve – a svájci Luzernben rendezett világversenyen mérkőzik meg egymással.