Manajló Iván két éve, édesapjához, Fedor Manajlohoz hasonlóan 68 éves korában hunyt el, amikor hazalátogatott Ungvárra. Alapító tagja volt a Váci Ruszin Kisebbségi Önkormányzatnak. A kiállítás anyaga a váci tárlatot követően Ungvárra kerül a Fedor Manajlo Múzeumba.
Kenyerét, mint grafikus, rajz- és festészet tanár, illetve freskók, mozaikok, vitrázsék, domborművek, fafaragások, festmények alkotásával kereste. Ihletet nyújtott számra a természet világának változékonysága, de néha az elmélkedés, asszociatív érzelmek, víziók is képeire kerültek. Mindig megújulásra törekedett. Alkotásainak tematikáját, formáját, technikáját sokoldalúság jellemezte.
Ahogy Muszorgszkijt barátjának képei zenemű megalkotására ösztönözték, úgy Manajló Ivánt a zene ihlette egy-egy alkotó zenei világának a képzőművészet nyelvi eszközével való megragadására. Ezek szabad asszociációkra adtak lehetőséget számára. Sok vázlatot készített, kereste a formát mindenben, ami egy új alkotás komponálására lehetőséget nyújtott számára. Szerette a kihívásokat, a problémákkal való szembenézést.