(MTI) A tárlaton látható a festő egyik fő művének tartott Golgota, és a látogatók két olyan képet is megcsodálhatnak - az 1882-ben festett Olvasó nőt és a 1888-89-ben készített Hímző leányt -, melyet még soha nem mutattak be Magyarországon. L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a tárlat és egyben a Múzeumok éjszakája szegedi programjainak megnyitóján elmondta, a magyar kultúrpolitika az elmúlt másfél évtizedben a szakmával együttműködve megvalósított egyik legsikeresebb kezdeményezése a Múzeumok éjszakája programsorozat. Tavaly a szegedi Móra Ferenc Múzeum egyetlen éjszaka több mint hatezer látogatót fogadott, országosan az érdeklődők száma pedig jóval százezer fölött volt. Ez az óriási szám bizonyítja, hogy szükség van a magyar múzeumi rendszerre és azokra a programokra, melyek közelebb hozzák az érdeklődőkhöz az értékes gyűjteményeket.
Munkácsy Mihály korának egyik legelismertebb festője volt, akiért rajongott Európa művelt felső- és középosztálya, olyan magyar művész volt, aki képes volt meghódítani a tengerentúlt. "Olyan sztár volt, akinek sztársága nem percidőhöz kötődött", akinek művészi nagysága mai is eleven valóság - fogalmazott a politikus.
Amikor Munkácsy Mihály a Krisztus-trilógia első darabját, a Krisztus Pilátus előtt címűt elkészítette, a festményt először egy kastélyban állították ki, több mint háromszázezer látogatót vonzva. Kígyózó sorok álltak egy magánpalota előtt. Mindezt tették állami mecenatúra nélkül, elhivatott magánemberek, támogatók, gyűjtők, vásárlók és aktív, a piacról is megélni kívánó művészek részvételével - mondta az államtitkár.
L. Simon László hangsúlyozta, ez óriási különbség napjainkhoz képest, amikor mindenki azt várja, az állam oldja meg egyedül a kulturális intézményrendszer problémáit, a művészek egzisztenciális és szakmai gondjait.
Az államnak óriási felelőssége van a tehetség fölismerésében és a feltételek megteremtésében annak kibontakozásához. A jelenlegi polgári kultúrpolitika mindent megtesz az elmúlt száz, százötven évben kialakult intézményrendszer fenntartása érdekében, de ez nem megy a művészek, a közművelődési, közgyűjteményi szakemberek elhivatottsága nélkül, s ehhez a munkához támogatóul meg kell nyerni a magyar vállalkozói réteget is - mondta.
Az október közepéig látható szegedi Munkácsy-tárlat gerincét a Pákh Imre gyűjteményéből származó több mint harminc alkotás adja. A Pákh-gyűjtemény mellett öt festményt a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönöz a kiállításra, három alkotást - a Honfoglalás színvázlatát és szénvázlatát, valamint a Tálcás lányt - pedig a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből mutatnak be a Kultúrpalotában. A kiállításon az érdeklődők megtekinthetnek a békéscsabai múzeumból származó, Munkácsy Mihály életével kapcsolatos dokumentumokat és fotográfiákat is.
