A kiállítássorozat célja a mai tudományos, technikai és ipari eredmények, technológiák és eszközök teremtő, művészi felhasználásának bemutatása és szerepeltetése a vizuális kultúrában.
Pócsy Ferenc fizikus, kinetikus szobrász munkája a következőképp néz ki: végy egy 4 egyenlő oldalú háromszögből álló piramist, az előlapot távolítsd el, nyisd ki, a maradék 3 háromszöget béleld ki tükörrel, majd mindhárom lapon fúrj egy-egy lyukat, és várd a csodát. A nyílásokon egymás után egy-egy 30 cm-es fém rúd bújik elő, megállnak a valós és virtuális térben, majd a pneumatika sziszegésének kíséretében a rudak hirtelen visszahúzódnak üregükbe. A mobil mutatványa közben a rudak kilökött, álló állapotban egy olyan objektet formáznak, szabályos alakzattá állva össze a sokszoros tükröződés által, ami - ha jól számolunk - 8 egyenlő oldalú háromszögből és 6 négyzetből áll. De ez csupán pillanatnyi illúzió.
Az eddig döntően videóművészként ismert Magyarósi Évának az Oberhauseni Rövidfilmfesztiválon első díjat nyert Hanne című rövidfilmjében is tetten érhető sajátosan markáns, egyszerre szép és viszolyogtató képi világa. Mintha csak egy pszichológiai vizsgálat során született gyermekrajz-sorozat tanúi lennénk, amely olyan belső félelmeket, szorongásokat testesít meg, hogy maga az orvos is visszahőköl.
Az Oberhauseni fesztivál indoklása szerint "a két férfi közötti őrlődésről szóló személyes élményen alapuló történetben a rendező szédítő vizuális világot hoz létre. A szándékoltan giccses képek felszíne alatt megbújik a tragédia: ha nem tarthatok meg egy férfit, muszáj elpusztítanom, felfalnom őt." A Hanne alapjául szolgáló történetet is Magyarósi jegyzi. A novella 2005-ben a Fiatal Írók Szövetségének irodalmi pályázatán próza kategóriában harmadik helyezést ért el, és megjelent a Prae irodalmi folyóiratban is.
A Hanne fényképezéséért Csáki László felelt, a filmben pedig feltűnik Lidija Skenderovic és Magyarósi mellett Szilágyi Kornél is.
