073_Városháza tér_20241001.JPG

Van, aki szereti, mások gyűlölik: modernista építészet a háború után

Aki vitatkozott már arról, hogy milyen minőséget képviselnek az 1945 utáni modern épületek, azok számára izgalmas esztétikai kalandozás lehet a Városháza parkban megnyílt és október 20-ig megtekinthető Késő modern épületek Budapesten – Virtuális leletmentés című kiállítás.

Vannak, akik nemcsak kedélyesen beszélgetnek el a késő modern városképi hatásáról, hanem tudományos alapossággal feldolgozták és dokumentálták ezt az ingatlanállományt. A BTM Kiscelli Múzeum munkatársai 2014 óta folyamatosan archiválják az 1945 utáni budapesti késő modern épületek képeit, amelyek a múzeum honlapján láthatóak. Ebből az anyagból tekinthető meg most a Városháza parkban plakátokon 12 épületet bemutató válogatás. A kiállításon más fénytörésben láthatjuk a közelmúltban lebontott Teherelosztót, a Vituki-toronyházat, a Kossuth-téri MTESZ-székházat, de a ma is bejárható Honvéd Művelődési Ház és a Déli pályaudvar utascsarnoka is szerepel a plakátokon.

A kiállítás figyelemfelhívás a tizedik éve zajló munkára, a virtuális leletmentésre, hogy minél többen látogassanak el a sokrétű fotóanyagot bemutató weboldalra.

A kiállításhoz kapcsolódó programok október 13-án kezdődnek a Honvéd Kulturális Központban, ahol Branczik Márta és Dévényi Tamás hívja épületsétára az érdeklődőket. Október 15-én Simon Mariann szubjektív tárlatvezetést tart a késő modern budapesti épületek között, október 17-én Kovács Dániel, október 19-én pedig Branczik  Márta tart hasonló tematikában tárlatvezetést a Városháza parkban.

Ez is érdekelheti

A Magnum nagy generációja megmutatta, hogy a színes fotózás nem is gagyi

Ernst Haas szerint a sötét középkor ért véget, amikor végre elkezdett terjedni a színes fotográfia, Henri Cartier-Bresson számára viszont egyszerűen emészthetetlen volt az új irány: meg is semmisítette a képeit. Erről az izgalmas vizuális átmenetről szól a Capa Center Magnum – Early color című kiállítása, az ügynökség első generációs fotográfusainak lencséjén keresztül.

Oroszlán még nem volt a nyitáskor, a cirkusz mentette meg a csődtől, de ma is szeretjük az első magyar állatkertet

A megnyitó az 1866-os év egyik legfontosabb társasági eseménye volt, Ferenc József saját gyűjteményéből is hoztak állatokat, az első világháború alatt végig működött, de a második világégés után újra kellett építeni. Azóta népszerűsége töretlen, és az állatkerti világhálózat elismert tagjává vált. Százhatvan éve nyitott meg az állatkert Budapesten.

Királyoknak és oroszlánoknak is tervezett épületeket – száz éve hunyt el Hauszmann Alajos

„A jó épület hosszú idő múltán is igazolja alkotóját” – mondta a 100 éve, 1926 júliusában elhunyt Hauszmann Alajos építész, és nincs okunk kételkedni a szavaiban, különösen akkor, ha a fő műveire gondolunk, többek között a Budavári Palotára, az Erzsébet körúti New York-palotára, a Kossuth téri Királyi Kúriára.

Fotók leplezik le, hogyan indult a 3. évezred a budapesti bulikon

Augusztus 4-én nyílik meg a Magyar Zene Házában a Vakuviharban – A magyar partifotózás pixelzajos hőskora a 2000-es évek elején című pop-up fotókiállítás, amely a kétezres évek budapesti klubkultúrájának vizuális emlékeit mutatja be. A képek jelentőségét az is növeli, hogy azóta rég bezárt a kor legendás szórakozóhelyeinek többsége.