073_Városháza tér_20241001.JPG

Van, aki szereti, mások gyűlölik: modernista építészet a háború után

Aki vitatkozott már arról, hogy milyen minőséget képviselnek az 1945 utáni modern épületek, azok számára izgalmas esztétikai kalandozás lehet a Városháza parkban megnyílt és október 20-ig megtekinthető Késő modern épületek Budapesten – Virtuális leletmentés című kiállítás.

Vannak, akik nemcsak kedélyesen beszélgetnek el a késő modern városképi hatásáról, hanem tudományos alapossággal feldolgozták és dokumentálták ezt az ingatlanállományt. A BTM Kiscelli Múzeum munkatársai 2014 óta folyamatosan archiválják az 1945 utáni budapesti késő modern épületek képeit, amelyek a múzeum honlapján láthatóak. Ebből az anyagból tekinthető meg most a Városháza parkban plakátokon 12 épületet bemutató válogatás. A kiállításon más fénytörésben láthatjuk a közelmúltban lebontott Teherelosztót, a Vituki-toronyházat, a Kossuth-téri MTESZ-székházat, de a ma is bejárható Honvéd Művelődési Ház és a Déli pályaudvar utascsarnoka is szerepel a plakátokon.

A kiállítás figyelemfelhívás a tizedik éve zajló munkára, a virtuális leletmentésre, hogy minél többen látogassanak el a sokrétű fotóanyagot bemutató weboldalra.

A kiállításhoz kapcsolódó programok október 13-án kezdődnek a Honvéd Kulturális Központban, ahol Branczik Márta és Dévényi Tamás hívja épületsétára az érdeklődőket. Október 15-én Simon Mariann szubjektív tárlatvezetést tart a késő modern budapesti épületek között, október 17-én Kovács Dániel, október 19-én pedig Branczik  Márta tart hasonló tematikában tárlatvezetést a Városháza parkban.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – május 13.

A 120 éve született Victor Vasarely életművéből nyílik kiállítás, a Magyar Zene Háza tervezője és New Yorkban élő, magyar származású képzőművész kapta a Moholy-Nagy-díjat, megnyílt a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál – hírösszefoglalónk.

Robert Capa ismerős idegenként tért vissza Magyarországra

Korábban sosem látott felvételeket is bemutat az a kiállítás, amely a magyar származású fotográfus, Robert Capa 1948-as budapesti látogatásán készült képeiből válogat. Capa hazatérése egyszerre visszatérés rég nem látott hazájába, és a kívülálló sztoikus nézőpontja, amely hasonló erővel bír, mint a frontvonalban készült, legendás képei.

Prágában született, Bécsben tanult, de Budapesten lett híres építész Láng Adolf

113 éve, 1913. május 2-án hunyt el Láng Adolf, a magyar historizmus egyik legnagyobb építésze. Prágában született, Bécsben hunyt el, de a Budapesten töltött negyedszázad bőven elég volt számára, hogy beírja magát a magyar építészet történelemkönyvébe.

Kállai Márton: A közösségi kertek város és természet egymás mellett létezését szimbolizálják

Ha minden összeomlik, vajon mit lehet még tenni? A Reális utópia című kiállítás ebből a helyzetből indul, de itt nem áll meg: a cselekvő remény művészete azt vizsgálja, hogyan mozdíthatók el a disztópikus képek a cselekvés irányába.