Művészetekről mesél a Károlyi-kastély

Képző


Karolyikastely_Fehervarcsurgo_20080826_3_crop.jpg
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély

Az egynapos, fejenként 1200 forintba kerülő hétórás program első részében a Károlyi család és a kastély történetébe nyernek betekintést egy a kastélyon belül zajló séta folyamán.

 
A második részben előadások, diavetítés és feladatlapok segítségével rögzíthetők a megszerzett információk: interaktív munka keretein belül foglalkoznak a kastély legfontosabb részeivel, majd ezeken keresztül tematikusan az adott kor művészetével. Ennek módja, hogy a kastély különböző pontjain az adott korstílust érintő feladatlapok kitöltésével, ezt követően pedig történelmi kiegészítéssel, a téma összegzésével zárul a foglalkozás. Ennek megfelelően a következő helyszínek kerülnek sorra: a kápolna (barokk képzőművészet), a keleti homlokzat (klasszicista építészet), a nyugati homlokzat (neobarokk építészet), a díszudvar és a kastélypark (geometrikus és tájképi kertművészet), valamint a csipketerasz (öntöttvas-szerkezetű építészet).
 
A havonta tartandó programot követően spanyol különlegességgel vendégelik meg a gyerekeket a szervezők.
 
A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak, majd 1853-ban, vásárlás útján, végleg a Károlyiak kezébe került. A csurgói kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.
 
Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, korai halála után pedig a kastély tulajdonosa idősebbik testvére, Károlyi Gyula lett. A II. világháborút követően a kastélyt államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, majd az elköltözésük után magyar állami nevelőotthonként működött 1955-től 1979-ig.
 
1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a Műemlékek Állami Gondnoksága együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Jelenleg a kastélyban működő kulturális találkozóközpont az Európai kulturális találkozóközpontok hálózatának tagja.