A Gödör felé közeledve bizony igencsak meglepődhet, aki korábban nem értesült a klub lépcsőjén megrendezett, a XX. század nőtársadalmának életében legnagyobb port kavart eszközöket felvonultató monstre kiállításról. Persze az utóbbi jelző nem annyira a szabadtéri kiállítás kivételes jelentőségét, vagy világraszóló voltát hivatott érzékeltetni, sokkal inkább a kiállított hatalmas szobroknak az ábrázolt eszközhöz viszonyított méretarányát.
Megjelentek a háztartási munka keserédes terhének enyhítői - a mosógép mellett például az 1902-ben feltalált porszívó, illetve az 1930-as évek nagy találmánya, a gőzölős vasaló -, de nem szabad megfeledkeznünk a női nem egyik legékesebb fegyvere, a szépség emelésének eszközeiről sem. Nem véletlen, hogy a bizarr szoborpark nagyobb részét ezek teszik ki, hiszen - bár a háztartás is jókora csatatér - az igazán kemény csatákat, a legnehezebb forradalmat mégiscsak ők asszisztálták végig, nem beszélve arról, hogy némelyiket kis túlzással éppen ők maguk váltották ki.
Míg a '20-as évek nadrágkosztümje a női emancipáció egyik zászlóshajójának bizonyult, az 1913-ban született melltartó és a második világháborúval egyidős nylonharisnya már jóval rafináltabb vizekre vezette a női "csatahajókat". A hatalmas, fehér melltartó - középen helyes kis masnival - úgy fekszik a Gödör lépcsőjén, mint két puff, vagy babzsákfotel: két hölgy szemlélődő azzal a lendülettel rá is ül a két dombocskára, egy lány pedig nagy elánnal fotózkodik a hatalmas rúzsnak támaszkodva. A melltartó körül sertepertélve két 5 év körüli kislány meggyőződéssel mondja: "Ez gyönyörű!" Hiába, úgy látszik, a kiállításokat kedvelő szülők elültették az untig ismételgetett mondatot csemetéik fülébe.
