(MTI) - A mértékadó lap beszámolója szerint a kiállítás látogatói megismerhetik az egykori női fotósok küzdelmét, családi kapcsolatait és a vak szerencsét, amely helyettesítette képzettségük, gyakorlatuk és a kiállítási lehetőségek hiányát. A tárlat a New Yorkban és Washingtonban egyidejűleg zajló idei amerikai magyar kulturális évad, az Extremely Hungary keretében nyílt.
A 21, többnyire ismeretlen magyar női fotográfus - akinek a saját stúdió nyitása is radikális lépésnek számított - abban a médiumban keresett érvényesülést, amely mint művészeti forma Magyarországon lassan nyert teret. Az akkor híressé vált magyar férfi fotósok - köztük Moholy-Nagy László, Robert Capa (Friedmann Endre), Brassai és André Kertész - karrierje külföldön teljesedett ki. Hozzájuk hasonlóan a női fotográfusok is szétrajzottak Párizsba, Berlinbe, Weimarba és Bécsbe, hogy képzést és munkát találjanak, de legtöbbjük visszatért hazájába.
Ahogy az amerikai lap fogalmazott, az 1910-es, 1920-as években készült - szemnek és léleknek egyaránt tetsző - képek kezdő lépések voltak az új médiumban. A cikk mások mellett kitért Sugár Katának az 1930-as évek végén készített nagy szociális érzékenységű fotóira. Az írás szerint képei hatalmassá tették a vidék szegényeit, hasonlóan ahhoz, ahogy Gustave Courbet a XIX. századi Franciaországban megörökítette a kőfejtőket. A lap kiemelte: Sugár és kortársai számára a fényképezőgép a női aktivitás új útjait nyitotta meg, anélkül, hogy átlépték volna az illendőség határait.
A The Washington Post arról írt, hogy a magyar tárlat egy másik, cseh kortárs női festészeti kiállítással együtt - utóbbi az Amerikai Egyetem Katzen Művészeti Központjában látható - fel fogja ébreszteni a feministák harmadik, szunnyadó nemzedékét.
