mint pl. Czene Béla: Békekölcsön jegyzés című munkájával vagy Ék Sándor: Rákosi eévtárs a salgótarjáni fronton című festményével. A 60-as évekből a művészi progresszió alkotói használják fel az ábrázolási technikákat műveikben. Elsősorban a szürrnaturalista mozgalom művészei Lakner László, Gyémánt László, Szabó Ákos, Konkoly Gyula, míg a 60-as évek végén a II. Ioarterv kiállításon Méhes László: Hétköznap című képével, valamint Lakner: Kötél című képével megjelenik a hiperrealizmus. A 70-es 80-as években folytatódik a fotórealizmus, számtalan fajtája bukkan fel Nyári István, Kelemen Károly műveiben, majd a 90-es években Kósa János, Wächter Dénes, Szűcs Attila más-más felfogású művészetében. Művészek: Adorján Attila, Balogh Gyula, Bán Béla, Barabás Márton, Baranyai Levente, Baranyay András, Bencze László, Bernáth Aurél, Bernáth y Sándor, Birkás Ákos, Bortnyik Sándor, Czene Béla, Czene Gábor, Csabai Kálmán, Domanovszky Endre, Duray Tibor, Ék Sándor, Fehér László, Fónyi Géza, Frank Frigyes, Ghyczy Dénes, Gyémánt László, Győrffy László, Hajdú Kinga, iski Kocsis Tibor, Kelemen Károly, Kéri Ádám, Kocsis Imre, Kohán György, Konkoly Gyula, Kósa János, Kőnig Frigyes, Lajta Gábor, Lakner László, Mácsai István, Major János, Marosvári György, Medveczky Jenő, Méhes László, Molnár László József, Nagy Gábor György, Nyári István, Orosz János, Ősz Dénes, Patay László, Pór Bertalan, Radák Eszter, Regős István, Sarkadi Péter, Sarkantyu Simon, Scholz Erik, Szabó Ákos, Szabó Vladimir, Szakáll Ágnes, Szóló Ákos, Szőnyi István, Szűcs Attila, Tamási Claudia, Tóth Csaba, Váradi Róbert, Vojnich Erzsébet, Wächter Dénes, Záborszky Gábor, Zrinyifalvi Gábor A tárlat látogatható: 2003. február 2-ig