A Tretyakov Képtár bejárata Moszkvában |
(MTI/dpa) - Aki meglátogatja a kiállítást, majd elutazik Oroszországba, úgy érezheti, hogy az élet nem is olyan tragikus, mint amilyennek a moszkvai Tretyakov Galéria tulajdonát képező festményeken látható. A hét közepe óta augusztus 26-ig Bonnban látható az orosz művészet kincsestárának 150 - részben külföldön eddig még be nem mutatott - festménye, ikonja és rajza.
Pavel Tretyakov (1832-1898) moszkvai kereskedő olyan mérhetetlenül gazdag volt, hogy 28 éves korában elhatározta: nemzeti múzeumot hoz létre. Élete végéig sikerült megszereznie kétezer műalkotást - mindenből csak a legjobbat. Valahányszor vevőként megjelent az orosz művészetek piacán, ott csak egyetlen komoly riválisa akadt - a cár. Tretyakov mindenekelőtt az orosz realistákat tartotta nagyra.
A mai szemlélő betekintést nyer egy elsüllyedt egzotikus világba. Éles, fénylő színekben ragyogó világ tárul fel előttünk a 19. századi Oroszországban. A témák: kihalt tájak és gyöngyházra emlékeztető hajnali égbolt alatt lassan hömpölygő folyó. Kopasz fák ködös őszi napon. Hatalmas nyírfaerdő. Sámánok, akik a fiatal párokat megfenyegették, hogy megátkozzák őket. Matuzsálemi korú nemesasszony várja utolsó szolgálójával együtt a halált otthona előtt.
Pavel Tretyakov (1832-1898) moszkvai kereskedő olyan mérhetetlenül gazdag volt, hogy 28 éves korában elhatározta: nemzeti múzeumot hoz létre. Élete végéig sikerült megszereznie kétezer műalkotást - mindenből csak a legjobbat. Valahányszor vevőként megjelent az orosz művészetek piacán, ott csak egyetlen komoly riválisa akadt - a cár. Tretyakov mindenekelőtt az orosz realistákat tartotta nagyra.
A mai szemlélő betekintést nyer egy elsüllyedt egzotikus világba. Éles, fénylő színekben ragyogó világ tárul fel előttünk a 19. századi Oroszországban. A témák: kihalt tájak és gyöngyházra emlékeztető hajnali égbolt alatt lassan hömpölygő folyó. Kopasz fák ködös őszi napon. Hatalmas nyírfaerdő. Sámánok, akik a fiatal párokat megfenyegették, hogy megátkozzák őket. Matuzsálemi korú nemesasszony várja utolsó szolgálójával együtt a halált otthona előtt.
Az akkori orosz festők büszkén tekintettek vissza múltjukra és képeiken török kardok hosszúságával vetekedő bajusszal ábrázolták a kozák harcosokat. Élethűen festették le a Türkmenisztánban folytatott orosz hódító háború borzalmait, koponyahegyekkel képeiken. Izgalmas kontraszt: más képeken kémények és bérkaszárnyák nőnek ki a hóborította kupolák és tornyok között.
A kiállítás minden festményt részletes magyarázat kíséretében mutat be Muszorgszkij Egy kiállítás képei című kompozíciójának a hangjaira. A zeneszerző portréja szintén ott látható a kiállított festmények között. A képet a később a szocialista realizmus előfutárának kikiáltott Ilja Repin festette a súlyos betegen kórházban fekvő zeneszerzőről.
Korábban: