Az 1997-ben létrejött galéria évente háromszor rendez aukciót a klasszikus magyar festészet, elsősorban a XIX. és XX. század kiemelkedő darabjaiból, illetve Zsolnay-kerámiákból - utóbbiak gyűjtése és árverése a galéria profiljának egyik világviszonylatban is számon tartott, markáns jegye. Most azonban a jelen és a közelmúlt festészeti élvonala került kalapács alá: Korniss Dezsőtől és Ország Lilitől, az Európai Iskolát képviselő Bálint Endrétől Barcsayn és a már majdnem 30 éve halott Altorjay Sándoron keresztül Bukta Imre, Kőnig Frigyes, El Kazovszkij, az idén elhunyt Csernus Tibor vagy a harmincas festőnemzedéket képviselő Radák Eszter képeiig.
A galériavezető szerint világszerte nagyon erős és izgalmas tendencia az 1945 utáni művészet felértékelődése, ami a hazai műtárgypiacon is egyértelműen érzékelhető, erre a változásra reagál a képaukció profilváltása. "Eddig mint művészettörténész és galerista, régen elhunyt művészekkel foglalkoztam - mondja Virág Judit -, most hallatlanul élvezem a kortárs alkotókkal folyó közös munkát." Magyarországon is felnőtt egy új gyűjtőgeneráció, amelyik már nem Borsos, Mednyánszky vagy Czóbel-műveket szeret a környezetében látni, hanem Bak Imre, Nádler, Fehér László vagy akár a bolgár Ludmil Siskov képeit, aki 1963 és 1968 között Budapesten tanult és alkotott, részt vett az Iparterv és a Szürenon csoport közös tárlatain. A XX. század második fele iránti óriási érdeklődés a kikiáltási árakban is tükröződik: a legmagasabb áron, 5 millió forintért Csernus Tibor Caravaggio-parafrázisa került kikiáltásra, ezt követte Korniss Dezső 1959-es, farostlemezre készült olaj-homok kalligráfiája, 4,5 milliós kikiáltással.
