Andante. A szó lassan, mérsékelt tempóban előadott zeneművet jelöl. Nem is lehetne találóbb címet adni az új könyvnek, hiszen a 180 oldalas művet lapozgatva az olvasó mesés birodalomban tehet kiadós sétát. Ehhez nem kell messzire utaznia, hiszen a Kalmár Lajos-Sz. Koncz István szerzőpáros a baranyai megyeszékhelyre kalauzolja el az olvasót régies hangulatú, szépia fotók segítségével.
Gyönyörködünk az esti fényben feltűnő Dzsámiban, a másik oldalon bájos történetet olvashatunk egy fiúról, aki szerint 1956-ban a Széchenyi teret nem más, mint Molotov átkozta meg. A könyv egy másik oldalpárján az író a város egykori villamosközlekedéséről mesél, a tényekkel teletűzdelt, mégis olvasmányos fejezethez társított fényképen a Jókai téren jelenleg is megtalálható rövid sínpárra vetül három ember árnyéka.
A Pécs Andante című művet nehéz műfaj szerint meghatározni, hiszen egyszerre fotóalbum, útikalauz, memoár és novelláskötet. A szerzők tagadhatatlanul szeretik városukat; s amennyire eltér az író és a fotóművész egyénisége, szemléletük, gondolkodásmódjuk annyira hasonló, ezért az olvasók különleges albumot vehetnek kézbe. Sz. Koncz István kedves, emberszeretetről tanúskodó történeteihez Kalmár Lajos az utóbbi húsz év során elkészített fotói közül a legszebbeket választotta ki, s új felvételeket is alkotott.
A kétnyelvű kiadvány szövegét Dóla Mónika fordította angolra, a könyvhöz Pécs történelmi belvárosához készített ódon hangulatú rajzot Gellér B. István képzőművész, akinek életmű kiállítása 2010-ben nyílik meg Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában.
