(MTI) - Masaccio, Fra Angelico és Piero della Francesca nem annyira ismert festők, mint Leonardo vagy Michelangelo, ennek ellenére nagy hatással voltak az itáliai és az egyetemes képzőművészet fejlődésére - hangsúlyozta a tárlat megnyitóján Gina Giannotti, az Olasz Kultúrintézet igazgatója.
 

Alessandro Rovetta, a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem professzora, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a tárlat Itália számos városát megjárta már, de most hagyta el első alkalommal az országot. A mintegy ötven kép eredeti méretben látható, azokat szemlélve a közönségnek olyan érzése támadhat, mintha a helyszínen sétálna. Mint előadásában felidézte, a festészet feladata a 15. századig elsősorban az volt, hogy illusztrálja a leírt történeteket, elsősorban a bibliai szövegeket. Masaccio, Brunelleschi és Donatello idején kezdett a képzőművészet ennél többet jelenteni, Leonardo pedig már a rajz segítségével mindent meg akart ismerni, a természet titkait is - emlékeztetett.
 
A Bródy Sándor utcában látható kiállítás egy-egy valódi főművet mutat be a három művésztől, Masacciótól a firenzei Santa Maria del Carmine Brancacci-kápolnájába készített freskóit. A Tommaso di ser Giovanni néven született festő rendkívüli személyiség volt, aki igen rövid pályafutása alatt megváltoztatta az addigi festői hagyományt - mondta el a művészettörténész. Mint hozzáfűzte, Masaccio képei előtt a néző szinte részesévé válik a történetnek, köszönhetően az akkoriban felfedezett perspektivikus ábrázolásnak és a festőre jellemző drámai realizmusnak.
 
A Beato vagy Fra Angelico néven ismert Guido di Pietrónál másféle realizmus jelenik meg: a drámai hatás helyett a fény dominál. A firenzei San Marco kolostorban megalkotott freskói szerzetestársai számára készültek, akik meditáció közben vagy a közös helyiségekben láthatták a falakra festett evangéliumi történeteket.
 
Az arezzói San Francesco templomot díszíti Piero della Francescának a Szent Kereszt legendáját ábrázoló freskóciklusa. Piero sokat tanult Masacciótól - jegyezte meg Alessandro Rovetta, kiemelve a Sába királynőjének látogatása című freskót, mely azt az érzést kelti, mintha a látogató egy pillanatfelvételt látna.
 
A Constantinus győzelme Maxentius fölött című csatajelenet egyedülálló egységben jeleníti meg az ütközet kaotikusságát és a mozdulatokban, a színekben, a kompozícióban mutatkozó harmóniát - hívta fel a figyelmet a professzor.
 
A Szent Szív Katolikus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Olasz Kultúrintézet együttműködésben létrejött kiállítás június 20-ig látható az Olasz Kultúrintézetben, ahol tárlatvezetéseket is tartanak hétfőtől csütörtökig 17 és 18 óra között.