Rembrandttal, de nélküle

Képző

 Jan van Goyen: Tengeri látkép halászokkal

(MTI) - "Míg a XVII. századi Németalföld művészetét a műfajok sokasága jellemezte, Rembrandt egymaga a legjobb volt valamennyi műfajban, a csendéletekben, a tájképekben, a portrékban, festésben és rajzolásban" - mondta Klaus Albrecht Schröder, a múzeum igazgatója.

 
A XVII. századnak szentelt tárlat mintegy tíz terméből azonban csak kettőben állítottak ki Rembrandt-vásznakat, közöttük 86 önarcképe egyikét, a bécsi Kunsthistorisches Museum tulajdonát, a többi teremben a flamand mester kortársainak remekművei láthatók, közöttük Jan Van Huysum, Aert van der Neer, Herman Henstenburgh alkotásai. A Marian Bisanz-Prakken restaurátor szervezte kiállítás javarésze virágokat, állatokat, a mindennapi élet alakjait, tengerparti tájakat és jeleneteket ábrázoló kis képekből áll.
 
A képek realizmusának meglepő szépségét Schröder szerint úgy is fel lehet fogni, mint a festészet szabadságát a hosszú évek után, amikor a megrendelt képekben az elit értékítéletét kellett érvényesíteni.
 
A németalföldi realista festészet kezdeteit a kiállításon mintegy 200 kép mutatja be, közülük 150 az Albertina Múzeum gyűjteményéből származik, többségüket még a múzeumalapító Albert von Sachsen-Teschen herceg, Mária-Terézia veje vásárolta.