 |
(MTI) - A február 7-ig látható tárlat bemutatja az 1895-ben a magyarországi Bácsborsódon született művész alkotásának különböző szakaszait: láthatóak korai berlini művei, az 1923 és 1928 között a Bauhaus fénykorában Weimarban és Dessauban született, valamint az 1930-tól egészen 1946-ban Chicagóban bekövetkezett haláláig elkészült alkotásai.
Max Hollein, a Schirn igazgatója szerint kevés művész rendelkezik olyan széles spektrumú életművel, mint Moholy-Nagy: a festészet, a film, a fotográfia, a szobrászat terén is alkotott, emellett dolgozott színpadképeken és rajzokon is. Az intézmény információi szerint egy 1991-ben Kasselben rendezett kiállítás óta ez az első átfogó kiállítás.
A tárlat Moholy-Nagy fotói mellett körökből, négyzetekből, vonalakból készült képeket, színpadképekhez készült vázlatokat, reklámplakátokat, valamint műanyagból és papírból készült szobrokat is bemutat.
A szervezők a tárlattal szeretnék megcáfolni azt az előítéletet, amely szerint a Bauhaus és az 1920-as évek stílusa rideg volt. Ingrid Pfeffer, a kiállítás kurátora szerint Moholy-Nagy nem volt "hűvös technokrata": az emberek érzékenységére szeretett volna hatni.
A Bauhaus a XX. század első felének legnagyobb hatású művészeti intézménye, a német Jugendstil (szecesszió), majd az azt követő konstruktív törekvések szellemi központja volt. Az iskola 1919-ben azzal a céllal jött létre, hogy áthidalja a művészet és az iparművészet közötti távolságot, és olyan új esztétikai értéket teremtsen, amely tömegtermelésre is alkalmas. Fennállásának tizennégy éve alatt 1250 diákja volt és olyan világhírű mesterek oktattak keretében, mint Vaszilij Kandinszkij, Lyonel Feininger, Paul Klee vagy Oskar Schlemmer.
