A múzeum csaknem százezres metszetgyűjteményéből válogatott tárlat a Mantegnától Hogarthig: a rézmetszés négy évszázadának virtuózai címet viseli. A bemutatón látható legkorábbi lapok a 15. század második felében készültek, itáliai és német mesterek, közöttük Andrea Mantegna, Antonio Pollaiuolo, Martin Schongauer, Israhel van Meckenem művei.
A 16. századi német rézmetszés jelentőségét a tárlat elsősorban a nürnbergi festő és grafikus, Albrecht Dürer metszetein keresztül mutatja be, akinek tevékenységével a rézmetszés a virágkorát élte. Mint írják, a korszak nemcsak német nyelvterületen számított termékeny időszaknak a rézmetszés történetében: Németalföldön Lucas van Leyden, Hendrick Goltzius, Jan Saenredam, Aegidius Sadeler, Jacob Matham és Jan Muller a korszak legkiválóbb grafikusművészei közé tartoztak.
A 16. századi itáliai művészeket elsősorban Giulio Campagnola, Marcantonio Raimondi és Giorgio Ghisi képviseli a kiállításon, a franciákat Jean Duvet és a fontainebleau-i iskola tagjai. A következő két évszázadban elsősorban reproduktív grafikák születtek, ezért Pieter Pauwel Rubens és Antoine Watteau festményei után készült lapokból és a francia portré-metszetekből válogattak a kiállítás rendezői.
A 18. század kiemelkedő mestere az angol William Hogarth, akinek számos lapját őrzi a múzeum. A 19. és a 20. században más sokszorosított grafikai eljárások kerültek előtérbe, a rézmetszet ekkorra elvesztette jelentőségét, így a tárlat a 18. században készült művekkel zárul, négy évszázad művészeti termését áttekintve.
A legrégebbi mélynyomású grafikai technikát bemutató kiállításon egy-egy meghatározó mestertől több lapot is láthat a közönség, így kirajzolódhat egyéni stílusuk és világossá válnak újító technikai vívmányaik. A látogatók a nagyszabású kiállításon megismerhetik a rézmetszés szerszámait, valamint a rézlemez megmunkálásának fázisait.
A rézmetszés technikája valószínűleg az 1430-as években a Felső-Rajna vidéki ötvösműhelyekben alakult ki. A fémmegmunkálás egyik mozzanatából ered: az ötvösök, miután vésővel bemélyítették az anyag felületére a díszítést, próbaképpen befestékezték a mintát, majd nedves papírt nyomtak rá. A papír kiszívta a festéket a mélyedésekből, a lapon pedig megjelent a vésett minta tükörképe.
A múzeumban a közönség már láthatott kiállítást a sokszorosított grafikai eljárásokról, 2002-ben a fametszetekről adtak áttekintést. A sorozat második eleme a rézmetszés legnagyobb mestereit felvonultató tárlat, amelyet január 27-ig láthat a közönség.
(Múlt-kor/MTI)
