A kissé talányos, bibliai tájat idéző címmel jelölt, június 5. és július 31. között látható kiállításon bemutatott festményeken egymás mellett, de elkülönített képi mezőben jelennek meg különböző műfajú, és más-más hagyományokat megtestesítő képek: portrék, tájképek és geometrikus ábrázolások.
Baljós, katasztrófa utáni csend uralja Jan van der Pol világát, amelyben a kerítések vélhetően börtönöket vagy táborokat zárnak körül, a portrék pedig nyilvántartások részei. Azonosítható és azonosíthatatlan együtt jelenik meg itt, a médiából származó képek közepén pedig gyakran egy-egy látszólag oda nem illő absztrakt elem bukkan fel. A szigorú és szigorúan rendszerezhető világot így elevenség, szertelenség hatja át, s a meglepetésszerűen feltűnő absztrakció által a spiritualitás szintje is megidéződik.
