(MTI) - A kisplasztikai anyag hozta az est legmagasabb árát. Kisfaludi Stróbl Zsigmond A gyík című, klasszikusan szép, fehérmárvány női aktját - amelynek változatai több méretben ismertek, köztéren és múzeumban - 3 millió forintról éppen duplájára, 6 millióra licitálták. Két, XIX. századi francia szobor, J. L. Gautier és P. F. Machault bronz műve 1,3, illetve 1,2 millióért, a bécsi Franz Bergman festett bronzplasztikája 1,4 millió forintért kelt el.
Ezen az estén került kalapács alá Borsos Miklós két vörösréz domborműve, a Kristályt tartó nőalak és a Gömböt tartó nőalak. A két, nagyméretű tábla annak idején a Magyar Optikai Művek irodaházát díszítette. A mester 1957-ben készítette őket, állami megrendelésre, s célzottan a nagyhírű gyár számára, ezért szólnak az optikáról, fényről a domborművek. A gyár privatizálásakor a Borsos-műveknek nyoma veszett. Mostani felbukkanásuk ugyan kisebb vihart kavart, többen vitatták az eladó tulajdonszerzésének jogosságát. De mivel a domborművek nem állnak rendőrségi körözés alatt, s eltűnésük óta senki nem kereste őket, az aukciósház nyugodtan beillesztette kínálatába. Egyenként 500-500 ezer forintos kikiáltási árat rendeltek hozzájuk.
A vételi megbízást adó, a telefonos és a teremben lévő licitálók is szemrebbenés nélkül emelték egyre magasabbra az árat. A kristályt tartó nő 950 ezer, a gömböt tartó nő 800 ezer forintért került ugyanannak a gyűjtőnek a tulajdonába.
Mint a két előző napon, most is többször koppant a kalapács magas árakon. A tálakon, tányérokon az Esterházy-család címere jelzi egy ezüst vacsorázó készlet eredetét. A bécsi mesterjegyekkel ellátott, finom készletért 3,8 millió forintot fizetett új tulajdobosa.
