(MTI) - Trischler Ferenc pécsi szobrászművész a kétkerekű kordén ülő művészt jellegzetes, széles karimájú kalapjában, csaknem életnagyságban örökítette meg, felidézve azt az életképet, amint a festő a csacsifogaton a Róma-hegyről a városba kocsikázik.
A szobor témája az ötlet megszületésekor - 2006-ban - meglehetős vihart váltott ki. A mellette kardoskodók szerint éppen az teszi majd az emberek számára vonzóvá és szerethetővé a kompozíciót, hogy egy valós, a kora Kaposvár utcáin korántsem szokatlan életképet láthatnak. A zsánerképi megjelenítést ellenzők szerint viszont nem ez Rippl-Rónai legfőbb jellemzője. A művész ilyetén való ábrázolását túl hétköznapinak, a művész nagyságához méltatlannak vélték.
A Magyar Képzőművészeti Lektorátus Rippl-Rónaira nézve helytelennek és "dehonesztálónak" tartotta a megjelenítést, és érvénytelenítette a pályázatot. Nem így a szobor felállítását kezdeményező Kaposvárért Közalapítvány, amely győztesnek nyilvánította a pécsi szobrász pályamunkáját, és azt jóváhagyta a kaposvári közgyűlés is.
Az ötletadók álláspontja szerint Kaposvár számára jelképpé válhat a helyi legendáriumban máig élő történetet megelevenítő szobor, amelynek avatására a május 21-én kezdődő Festők városa hangulatfesztivál nyitónapján kerül sor. Nem véletlenül, hiszen az idén kilencedik alkalommal megrendezendő művészeti kavalkáddal Rippl-Rónai József és két másik jeles kaposvári festőművész, Vaszary János és Galimberti Sándor emlékének adózik a város.
A szobor elkészítésének mintegy 20 millió forintos költségeihez a Kaposvárért Közalapítvány mellett helyi gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek és a kaposvári önkormányzat is hozzájárult. A kordés szobornak kiválasztott hely közelében van egy másik, ugyancsak Rippl-Rónai Józsefről készült alkotás, amelyet 1930-ban Medgyessy Ferenc készített. Az életnagyságúnál nagyobb szobrot 1952-ben állították fel a festőművészről elnevezett téren.
A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legkiemelkedőbb magyarországi képviselőjeként számon tartott Rippl-Rónai Kaposváron patikussegédnek tanult, ám még a Budapesten megszerzett gyógyszerészeti mesteroklevél sem szabott irányt pályafutásának. Előbb itthon, majd a müncheni Művészeti Akadémián tanult. Művészi munkássága Párizsban, Munkácsy Mihály tanítványaként bontakozott ki. 1902-ben visszatért Kaposvárra, az I. világháború kitörése azonban ismét Párizsban érte, ahol elfogták és internálták. 1915-ben ismét visszatért a szülővárosába, és haláláig a jelenleg múzeumként látogatókat fogadó Róma-villa volt az otthona.
