(MTI/AFP) - A New York-i Modern Művészetek Múzeuma, a MoMA, amely 68 éve ad otthont a remekműnek, kamarakiállítást szentel a centenáriumnak. A kiállítás keretében a más művekkel közös teremben látható nagyméretű, 243x233 centiméteres vásznat ezúttal külön helyiségben, tucatnyi előtanulmány társaságában csodálhatják meg az idelátogatók.
A mű nem avignoni nőket, hanem a barcelonai Avignon utca egyik bordélyházában működő öt meztelen prostituáltat ábrázol, akik közül kettő afrikai maszkot visel. A hagyományos szépségeszménnyel szakító, az ősi ibériai szobrászat hatását is tükröző alkotás még ma is sokkolja a látogatókat. A művész fél éven át készült a kép megfestésére, tanulmányok sokaságát készítette hozzá, melyek a világ számos modern művészeti múzeumában láthatóak. A MoMA kamara-kiállításán látható vázlatokat a párizsi Picasso-múzeum kölcsönözte az augusztus 27-ig megtekinthető centenáriumi összeállításhoz.
Mintegy kommentárként kiállították a korabeli kritikákat is. "Ezek a képek megcsúfolják a természetet, a hagyományt, az illendőséget. Borzalmasak" - írta az Avignoni kisasszonyokat is magában foglaló Picasso-kollekcióról 1910-ben a The Architectural Record című New York-i folyóirat. A Les Demoiselles d'Avignon hosszú időre el is tűnt a közönség elől. Végül André Breton szürrealista költő és festő vette rá Jacquet Doucet francia műgyűjtőt, hogy vásárolja meg a képet, amely - mint fogalmazott - "túllép a festészeten, és felszínre hozza mindazt, ami az utóbbi 50 évben történt". Doucet 30 ezer frankot fizetett a vászonért, amelyet 1939-ben vásárolt meg tőle a New York-i múzeum.
Bár a MoMA gyűjteménye a leggazdagabbak közé tartozik a világon, Anna Swinbourne, az intézmény kurátora azt mondja, kincsei között "ma sincs más mű, amely ekkora figyelmet keltene". "Az Avignoni kisasszonyok mindig enigmatikus marad, mindig nehéz megfejteni, mindig titok övezi, ez varázsának kulcsa" - tette hozzá.
A mű nem avignoni nőket, hanem a barcelonai Avignon utca egyik bordélyházában működő öt meztelen prostituáltat ábrázol, akik közül kettő afrikai maszkot visel. A hagyományos szépségeszménnyel szakító, az ősi ibériai szobrászat hatását is tükröző alkotás még ma is sokkolja a látogatókat. A művész fél éven át készült a kép megfestésére, tanulmányok sokaságát készítette hozzá, melyek a világ számos modern művészeti múzeumában láthatóak. A MoMA kamara-kiállításán látható vázlatokat a párizsi Picasso-múzeum kölcsönözte az augusztus 27-ig megtekinthető centenáriumi összeállításhoz.
Mintegy kommentárként kiállították a korabeli kritikákat is. "Ezek a képek megcsúfolják a természetet, a hagyományt, az illendőséget. Borzalmasak" - írta az Avignoni kisasszonyokat is magában foglaló Picasso-kollekcióról 1910-ben a The Architectural Record című New York-i folyóirat. A Les Demoiselles d'Avignon hosszú időre el is tűnt a közönség elől. Végül André Breton szürrealista költő és festő vette rá Jacquet Doucet francia műgyűjtőt, hogy vásárolja meg a képet, amely - mint fogalmazott - "túllép a festészeten, és felszínre hozza mindazt, ami az utóbbi 50 évben történt". Doucet 30 ezer frankot fizetett a vászonért, amelyet 1939-ben vásárolt meg tőle a New York-i múzeum.
Bár a MoMA gyűjteménye a leggazdagabbak közé tartozik a világon, Anna Swinbourne, az intézmény kurátora azt mondja, kincsei között "ma sincs más mű, amely ekkora figyelmet keltene". "Az Avignoni kisasszonyok mindig enigmatikus marad, mindig nehéz megfejteni, mindig titok övezi, ez varázsának kulcsa" - tette hozzá.
Korábban:
