A Szépművészeti Múzeum kiállítása a Louvre-ban

A két múzeum együttműködésének első állomásaként a francia múzeum rajzaiból ez év elején nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Szépség vonalai című tárlaton bemutatott francia remekműveket több mint 40 ezer látogató csodálta meg.

 

A budapesti gyűjteményből válogatott, Párizsban kiállított alkotások a XVI. század főbb németalföldi művészeti törekvéseiről adnak keresztmetszetet. A tárlat a művészeti centrumokat, a manierizmus iskolát teremtő mestereit, a realizmus kezdeteit mutatja be változatos tematikával: bibliai, történeti, mitológiai, allegorikus rajzokkal és tájképábrázolásokkal ismerteti meg a francia múzeumlátogatókat.

 

A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében körülbelül 10 ezer rajzot őriznek. Ebben a XVI. századi németalföldi művészet különösen értékes sorozataival, kiemelkedő helyet foglal el. A legtöbb rajzgyűjteménynek vannak speciális sajátosságai - a budapesti németalföldi rajzkollekció arról nevezetes, hogy a jórészt Esterházy Miklós herceg gyűjteményéből származó rajzok között jelentős arányban vannak az európai élvonalat képviselő tájábrázolások, sőt, egész sorozatok, így például Paulus van Vianen és Pieter Stevens művei. Ugyanakkor a budapesti rajzgyűjtemény másik vonzó jellegzetessége, hogy ritkaságokat is őriz olyan mesterektől, akiktől kevés mű maradt az utókorra.

 

A kiállítás rajzai öt csoportba rendezve mutatják be azt a hatalmas átalakulást, amely a század elejétől az 1600 körüli évekig végbement. A németalföldi mestereket - legyenek hollandok (Maarten van Heemskerck, Jan Vermeyen), akiket az első rajzcsoport képvisel, vagy a második teremben kiállított flamandok (Barend van Orley, Michiel Coxcie, Frans Floris) - az új művészi ideál és forma kialakításában az olasz reneszánsz és manierista mesterek eredményeinek átvétele segítette.

 

A Pieter Bruegel követőit bemutató kiállításrészben azon alkotók művei láthatóak (Jan Brueghel, Jacques Savery, Hans Bol), akiket Bruegel új, a valóságot felidéző tájábrázolásai ihlettek. A negyedik nagy csoportot alkotják a prágai "rudolfinus" művészetet képviselő mesterek (Pieter II Stevens, Jacob Hoefnagel, Paulus van Vianen, Adriaen de Vries). A holland késő manieristákat bemutató ötödik részben a Haarlemben, Amszterdamban, Utrechtben 1600 körül alkotó mesterek (Hendrick Goltzius, Abraham Bloemaert, Karel van Mander) művei láthatóak.