(MTI) Szilágyi Júlia elmondta, hogy a kétszintes galériát betölti majd 46 darab régi és új zárdamunkája. A dobozokba emléktárgyakat helyez, hol textilt, hol szakrális szövetmaradványokat, hol öltöztethető kegytárgyszobrokat a zárdamunkákhoz hasonlóan, mégis profán munka lesz belőle, mert saját magát is beleadja.
Példaként említette a Természet mindent visszafoglal című munkáját: ajándékba kapta egy reneszánsz festett fa Madonna-szobrocska másolatát, amelyet restauráltatott, hogy ne peregjen róla a festék. A Madonna jobb kezéből kivette a jogart és helyébe egy madarat, vörösbegyet tett, bal kezében a kis Jézust tartja, a szobor lábánál egy játék bárány van, nyakában csengettyűvel. A hátteret hajtogatott kartonpapírból készítette, és bevonta csíkozott textillel, amely így reneszánsz épületfalat formáz, és a falról borostyán kúszik, körbevéve a Madonnát is.
Lesz egy olyan új, profán építménye, amely elszáradt növények szárából erdőt formáz. Visszatérő témája, az ólomkatonák is helyet kapnak a tárlaton. Noha Szilágyi azt vallja, nem szereti a "katonásdit", a harci jelenetek fölépítésénél azonban a dobozban csak ólomszínű katonákat használ, mert ebben a helyzetben azok olyanok, mint a puskagolyó. Akkor használ színes ólomkatonákat, amikor fölvonultatja a "regimentet".
A művész azt is elmondta: csak régi képkereteket használ, mert az új "nem áll jól neki". Leginkább a menyasszonyi koszorúsdobozt meg az óradobozt szereti, mert azok jó mélyek. Munkáit általában 20?50 centiméter hosszú, 30 centiméter magas, 20?30 centiméter mély dobozokba helyezi el, és régi keretekkel zárja le.
Szilágyi Júlia művészi pályájához a legtöbb tapasztalatot akkor szerezte, amikor több évet Dániában töltött.
A legújabb tárlata július 6-ig tart nyitva.
