A hetvenedik születésnap nem érdem, nem is titkolnivaló, egyszerűen jön, és jó érzésekkel várom, hogy túl legyek rajta. Több arra méltó barátom, pályatársam a közelébe sem érhetett. Kiállításommal az ő emléküknek is tisztelgek. Kisgyermekként a hegyes-völgyes Gömörben ismerkedtem az élet csodáival. Elemi iskolás korom színtere a kies Hont és Bars, az Ipoly és a Garam szelíd világa. A kitelepítések során a mi családunk is átkényszerült Magyarországra. Az Ipolyságon kezdett gimnáziumi éveket Hódmezővásárhelyen folytattam, majd Pápán fejeztem be 1951-ben. A református gimnáziumi érettségi bizonyítvány és édesapám lelkészi tevékenysége az időben nem bizonyultak jó ajánlólevélnek az egyetemeken. Sztálinvárosban két évig kellett műszaki rajzolóként építenem a szocializmust, hogy fölvételt nyerhessek a szegedi Pedagógiai Főiskola biológia-rajz szakára. Kerek ötven esztendeje élek Szegeden. Közel két évtizedig tanítottam különböző iskolákban rajzot és művészettörténetet, majd hasonló ideig a Móra Ferenc Múzeum restaurátora voltam. Jöttment voltomat sosem éreztette velem a város, igaz, marasztaló gesztusokkal sem igen kényeztetett. Képeim 1958-ban szerepeltek először tárlaton. Első egyéni kiállításomat mesterem és atyai barátom, Vinkler László nyitotta meg 1965-ben. Azóta viszonylagos rendszerességgel jelentkezem munkáimmal mind kollektív, mind egyéni bemutatókon. A kiállítás helyszíne: 6720 Szeged, Stefánia sétány (Vármúzeum) Megtekinthető: 2003. május 11.-ig
