(MTI)Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke a Tihanyi-kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán elmondta, hogy a művész 90 festményét és 22 grafikáját, tanulmányszobrát állították ki egy róla készült bronzportré társaságában. A tárlaton folyamatosan vetítenek egy párperces némafilmet is, amelyet Brassai, a fotós talált meg Párizsban a festő hagyatékában, és amelyet digitalizáltak. A vitrinekben Tihanyi-relikviákat ? például karóráját, pipáját, noteszét ? fotókat, újságcikkeket, kiadványokat láthat a közönség.
A magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának munkáit utoljára 1973-ban a Magyar Nemzeti Galériában állították ki. A mostani tárlat a Kogart Ház modernista sorozatának harmadik, festői életművet bemutató tárlata Márffy Ödöné és Egri Józsefé után ? mutatott rá Fertőszögi Péter, aki elárulta azt is, hogy másfél éve Passuth Krisztina Széchenyi-díjas művészettörténésszel gondolták ki, hogy idén Tihanyi Lajos (1885?1938) életművét mutassa be a Kogart Ház.
Passuth Krisztina, a kiállítás kurátora a tárlatvezetésen elmondta, hogy Tihanyi gyakorlatilag a Balaton Kávéházban nőtt fel, pályája 1907-ben kezdődött, autodidakta volt, Nagybányán tanult meg festeni barátjától, Ziffer Sándortól. Életműve meghatározó részét képezik grafikai és festett portréi, amelyek közül a művészettörténész külön kiemelte a Fenyő Ivánról és Györgyről készült kettős portrét, Szelényi Iván és felesége, Majoros Vali tulajdonát. Majoros volt az első, aki feldolgozta Tihanyi munkásságát ? tette hozzá.
Mint megjegyezte, a művész nagyon szép portrét festett barátjáról, Bölöni György íróról, újságíróról, aki pedig nem is volt szép férfiú. Párizsban lett Tihanyi jó barátja Tersánszky Józsi Jenő, a Kakuk Marci című regény írója, és ottani köréhez tartozott Virgil Ciaclan román ügyvéd, műgyűjtő is ? a róla festett nagyszerű kép is látható a tárlaton.
Fülep Lajos portréja
Szerepel a kiállításon a Fülep Lajos művészettörténészről készült ismert alkotása és Tristan Tzaráról, a dadaista avantgárd művészet mozgalom atyjáról festett képe is, valamint több önarckép. Szerelmét, Breuer Eta csellistát is megfestette, aki azonban végül a társaságukba bekerült és jól zongorázó festő, Berény Róbert felesége lett ? árult el kis titkokat Passuth Krisztina.
Nagybányai utcákat, házakat, a várost és a környező tájat is megfestette élénk színekkel Tihanyi. Látható a kiállításon egy olyan festménye is ? a Jegenyés tájkép (Badacsony) ?, amely Ady Endre tulajdona volt, valamint két olyan alkotása is, amelynek a hátoldalán is festmény van, mert "nem futotta" több vászonra. Az egyik ilyen kép a párizsi Saint-Michel hidat ábrázolja, hátulján Ádám és Éva van megfestve a Paradicsomban.
Tihanyi több csendéletével is megismerkedhet a látogató, eleinte Cézanne és a fauvok hatásai voltak tetten érhetők képein, de később El Greco drapériaművészetét felhasználva dobott az asztalra fényes textilt, majd kép a képben alkotta meg csendéleteit, sőt berlini korszakában készült egy olyan önarcképe, amelynek ablakán bejön a város, vagyis egy kompozícióba vette bele lakásának környékét.
Berlinben bontakozott ki igazán festészete, expresszív, monumentális képeket készített, mint a vörössel színezett Híd című munkát, amely a kiállításra készült magyar?angol nyelvű monográfia borítóját is díszíti. A könyv szövegét Passuth Krisztina írta, a kötetet Danyi Orsolya, a kiállítás társkurátora szerkesztette.
Danyi Orsolya felhívta a figyelmet arra, hogy fakszimile kiadásban kézbe vehető Tihanyi Lajos 1927-es betűrendes notesze, amelyben olyan nevek vannak, mint André Breton vagy Jean Cocteau francia költő. Elmondta, hogy a notesz abban a hagyatékban volt, amelyet Passuth Krisztina hozott haza Párizsból.
A Kogart Ház harmadik emeleti kis termében ceruzaportrék vannak. Alanyaik legtöbbje író, mint Márai Sándor, Bölöni György, Tersánszky Józsi Jenő, Babits Mihály vagy a fiatal Déry Tibor, akinek a képről és a portré műfajáról alkotott véleményét felvételről meg is lehet hallgatni a kiállításon. Mint az 1974-ben készült interjúban mondja, nem elegáns úri fiút ábrázol Tihanyi rajza, hanem inkább különcöt, mert hiszen ő állandóan fehér piké nyakkendőt hordott.
A Tihanyi Lajos-kiállítás a Kogart Házban augusztus 20-ig tart nyitva.
