Új szerzemény
Különleges ipartörténeti emlékkel gazdagodott az Iparművészeti Múzeum: a Jungfer Gyula iparművészeti fémárugyár (később: ?fémmunkás vállalat?) Berzsenyi utcai üzemének oromfalán cégérként állt egykor az a ?középkori műkovácsot? ábrázoló, közel két méter magas rézszobor, mely 2006. november 13-án a múzeum gyűjteményébe került. A szobrot Jungfer Gyula európai hírű díszműkovács domborította Fessler Leó mintája nyomán az 1885-ös országos általános kiállításra.
Jungfer Gyula és cége nevéhez olyan közismert épületek kovácsoltvas munkái kötődnek, mint az Országház, a Királyi Palota, a Várkert Bazár, a Vigadó, az Operaház, a Keleti Pályaudvar, a Szabó Ervin Könyvtár (egykori Wenckheim-palota), a Gresham palota, de ő készítette a híres Andrássy úti bérpaloták és számos belvárosi középület díszes kovácsoltvas kapuit, ablakrácsait, lépcsőházi korlátait és kandelábereit is.
Az Iparművészeti Múzeum a legendás Jungfer-cég több mint 200 épületplasztikai munkáját és tervét őrzi. A ?középkori műkovács? és a kísérő Jungfer-alkotások 2006. november 13-tól tekinthetők meg. A múzeum kovácsoltvas díszítményeit is megalkotó Jungfer Gyula műveiből az Iparművészeti Múzeum a közeljövőben életmű-kiállítást rendez ? jelentette be Takács Imre főigazgató.
Jungfer Gyula: ?a tisztes iparos?
Jungfer Gyula (1841-1908) a 18. század végétől működő műlakatos dinasztia legkiemelkedőbb tagjaként méltán szerzett hazai és nemzetközi elismertséget. Meghatározó szerepe volt a historizmus és a szecesszió időszakában a magyarországi kovácsoltvas-művesség hagyományainak felelevenítésében, új művészi rangra emelésében. Az ország köz- és magánépületein ma is látható bravúros munkáival kivívta kortársai megbecsülését. Egyik legfoglalkoztatottabb, legmegbecsültebb tagja majd elnöke lett a Lakatos Ipartestületnek, továbbá császári és királyi udvari szállító, a Magyar Iparművészeti Társulat tagja, és számtalan rangos hazai és külföldi díj ? köztük az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíjának? birtokosa. Halála után fiai vitték tovább az üzemet.
A szobor története
1882-ben Munkácsy Mihály tiszteletére jelmezes művészbált rendeztek a régi Műcsarnokban (ma Képzőművészeti Egyetem). A meghívottak között volt Jungfer Gyula is, aki erre az alkalomra készített, középkori kovácsmestert idéző jelmezt viselt. Viselete adhatta az ötletet Fessler Leónak a ?középkori műkovács? alakjának megmintázásakor, melyet Jungfer Gyula készített el az 1885-ös országos kiállításra. A domborított rézlemezekből összeszegecselt, impozáns méretű alak felemelt kezében kovácsoltvas díszítményt tart, emlékeztetve mesterségére.
A kiállítást követően a szobrot a Jungfer-üzem Berzsenyi utcai épületén helyezték el cégérként. A ?középkori műkovács? a második világháborúban megsérült, restaurálása után a Fémmunkás Vállalat Timót utcai gyárában állt egészen 1990-ig. Az újbóli restaurálásra a következő évben került sor a jogutód vállalat (Kandeláber Rt.) szentendrei telephelyén. A szobor, melyet 1999-ben védetté nyilvánítottak, 2004-től a restaurálást végző cég jogutódja, a Tungsram-Schréder Világítási Berendezések Rt. pilisszentiváni telephelyén állt.
A szobor múzeumba kerülését dr. Charles Hübner, Jungfer Gyula leszármazottja kezdeményezte Jungfer Aliz - Jungfer Gyula unokája ? nevében. Jungfer Aliz sajnos ezt az eseményt nem érhette meg, a közelmúltban hunyt el.
Jungfer Gyula pályafutása
Jungfer Gyula a mesterséget apja műhelyében tanulta. A mesterjog elnyeréséhez szükséges ?vándorútját? a Felvidéken, majd Bécsben, Salzburgban, Drezdában, Lipcsében, Berlinben, Hamburgban és Halleban, később Franciaországban töltötte. Iparának önálló űzését mindössze egy tanonccal kezdte 1866-ban, néhány éven belül azonban már huszadmagával dolgozott. Az 1872-ben indított Berzsenyi utcai üzemet a megbízások szaporodásával tíz év múlva bővítenie kellett, ekkor már 150-200 ember dolgozott műhelyében. Üzemének gyors fejlődéséhez a kézi erővel, magas szakmai tudással és művészi színvonalon végzett munka adta az alapot. A rohamosan épülő, bővülő fővárosban megnövekedett az igény az épületlakatos termékek iránt. Jungfer Gyula az öntés helyett a ?régi-új?? művészi kovácsolás technikájával készült minőségi munkáival felkeltette a kortárs építészek érdeklődését. Fennmaradt emlékek, de cégére felirata is sokoldalúságáról tanúskodik, a díszkovácsolás mellett rézműves és egyéb munkákat is végzett.
Pályája első szakaszában a Vigadó (Redout), a Vámház, a királyi palota Tabán felé eső részének és a Várkert bazár lakatosmunkáit végezte. Már a Vámháznál együtt dolgozott Ybl Miklóssal, és a Várkert-bazár grandiózus kovácsoltvas kapuzatát is az ő tervei alapján készítette.
Az Országház díszkovácsolású szerkezeteinek készítésére Jungfer 1892-ben kapott megbízást és mintegy évtizeden át folyamatosan készítette ezeket (Kossuth téri főkapu, kandeláberek, a miniszterelnöki szoba rézből domborított két karos gyertyatartója és díszes órája, csillárjai).
Ferenc József elismerése Jungfer Gyula kitüntetésein túl a személyes érdeklődés olyan jeleiben is megmutatkozott, mint a király 1900. évi látogatása a Berzsenyi utcai üzemben, vagy a szűk körű bécsi udvari ebédre szóló személyes meghívása.
Elismerései
? 1878 - Párizsi Világkiállítás ezüstérme. Kovácsoltvasból készült természethű növényei nyomán valóságos vasrózsa-kultusz támadt a műlakatosok körében.
? 1885 ? Az országos kiállításon két kategóriában is első helyezett. Ezúttal is nagy sikert aratott egy darabból kovácsolt vasrózsáival.
? 1885 - a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki.
? 1886 - megkapta a császári és királyi udvar műlakatosa címet.
? 1896 - Millenniumi Kiállítás legmagasabb díja: állami aranyérem.
? Érdemeit a király a III. o. vaskoronarenddel ismerte el, és nem sokkal később a kereskedelmi tanácsosi címet adományozta neki.
? 1888 - Brüsszeli Világkiállítás első díja. Ez alkalommal 180-féle kisebb műipari tárgyat (gyertyatartókat, asztali és függőlámpákat, tálcákat, hamutartókat, ládavasalások, tükörkereteket ) mutatott be (mintegy 30 000 frank értékben). Köztük volt a díjat kiérdemlő kiérdemlő neoreneszánsz stílusú, kovácsolt falióra, melyet domborított nőalak tartott. Jungfer Gyula az elismeréssel járó összeget a brüsszeli szegényeknek ajánlotta fel, ezért megkapta a belga Lipótrend lovagkeresztjét.
? 1900 - Párizsi Világkiállítás nagydíja (Grand Prix). Ugyanekkor a francia köztársaság elnöke a becsületrend lovagkeresztjével tüntette ki.
? 1904 - St. Louis-i Világkiállítás nagydíja.
Ismertebb művei
Építészeti vasalatok:
? A régi Műcsarnok lépcsőelzáró rácsa
? Wahrmann-palota műlakatos szerkezetei
? Bakáts téri plébániatemplom kapuja és vasszerkezetei
? Keleti pályaudvar vasrácsos kapuja és egyéb kovácsoltvas munkái
? Operaház vertvas díszlakatos szerkezetei
? Magyar Országos Bank Rt. Nádor utcai palotájának díszrácsai
? Batthyányi-palota díszlakatos munkái (Hauszmann Alajos tervei alapján)
? Az Országház műlakatos szerkezetei (Steindl Imre tervei alapján)
? Szent Erzsébet templom berendezési tárgyai
? Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank (Dorottya utca 6.) vasrácsos ajtaja és ablakrácsai
? Wodianer-palota (Liszt Ferenc tér) kovácsoltvas kapuja és erkélyrácsa
? Szent László templom (Pataki tér) műlakatos munkái
? Wenckheim-palota (ma Szabó Ervin Könyvtár) kapui, kandeláberei, rácsai
? A Királyi Palota parkjának kerítése
? A Klotild-palota rácskapuja
? A Gresham-palota pávamotívumos vaskapui
Plasztikák:
? Az Országház tornyocskáinak csúcsát koronázó Mátyás-korabeli vitéz vörösréz alakja
? Pénzügyminisztériumi palota (Szentháromság tér) tornyait koronázó két középkori vitéz
Ötvös és iparművészeti munkái:
? Millenniumi Kiállításra kovácsolt vörösréz mécses, dísztál
? Steindl Imre-díszalbum ezüst veretei
? Kossuth Lajos számára készült kazetta
? Karos gyertyatartó és aranyozott kovácsoltvas óratestek a Városháza elnöki emelvényére
Építészek, akikkel együtt dolgozott:
? Hauszmann Alajos (Királyi Palota, Batthyányi-palota, a Leszámítoló Bank helyiségei, a Műegyetem központi épülete),
? Meinig Arthúr (Wenckheim-palota),
? Steindl Imre (Országház, Szent Erzsébet templom),
? Ybl Miklós (Királyi Palota krisztinavárosi szárnya, Várbazár, Vámház, Opera, Bazilika),
? Petschacher Gusztáv (Harkányi-palota, MÁV bérpalota, Hitelbank),
? Quittner Zsigmond (Gresham-palota),
? Freund Vilmos (Wahrmann-palota),
? Czigler Győző,
? Schmahl Henrik (Belvárosi Takarék, Del Medico-palota),
? Korb és Giergl (Klotild-palota),
? Láng Adolf (régi Műcsarnok),
? Feszty Adolf,
? Ray Rezső (Royal Szálló),
? Linzbauer István (Vigadó),
? Györgyi Géza (Ráth György villája, ma Országos Ráth György Múzeum).
