Unikális sorozatok a győri Goya-kiállításon

Képző

 

(MTI) - Grászli Bernadett igazgató elmondta: a rézkarcok a bajorországi Bambergben élő Richard H. Mayer műkereskedő és -gyűjtő évtizedek alatt felépített, belvárosi palotájában őrzött kollekciójából érkeztek az éjjel három hónapra Győrbe. A tulajdonos itt galériát tart fenn, amelyben a "nagy klasszikusok", így Dalí, Miró és Picasso munkáit is bemutatja, de széles érdeklődését jellemzi, hogy Hundertwasser-művek vagy Christo-akciók dokumentációi is helyet kapnak benne.

 
Ugyanakkor - jegyezte meg - a gyűjtőnek számos, klasszikus modernnek mondott német alkotók képeiből, így a Brücke- vagy a Blaue Reiter-csoport tagjaitól is van kollekciója. Ő a gyűjtemény alapítója, aki fiatalkorából ismerte Picassót - aki barátsága jeleként aztán táskamotívumot is tervezett Mayernek.
 
A múzeumigazgató hozzátette: arról, hogy miként jutott a két, most Győrbe érkezett sorozat birtokába, a gyűjtő diszkréten hallgatott. A rézkarcok előtörténete azonban ismert. Francisco de Goya 1799-ben készült, 240 példányban kinyomott, Szeszélyek című sorozatát alig egy évvel később - az inkvizíció követelésére - kivonták a forgalomból. Nyomólemezeit, akárcsak a tizenhét évvel későbbről származó Bikaviadalét, a királynak adományozta a művész, abban bízva, hogy így nem eshet bántódásuk. Cserébe az uralkodó járadékot biztosított fiának, hogy elvégezhesse művészeti tanulmányait.
 
Az összesen 120 rézkarcot felölelő kiállítás március 29-én Győrött a Városi Művészeti Múzeumban nyílik meg. A csaknem félmillió euró értékű képzőművészeti anyag biztosítási költségét az önkormányzat állja. A grafikák optimális megvilágítása érdekében korszerűsítik az Esterházy-palota kiállítótermeinek világítását, szintén a város finanszírozásában.
 
Négy sokszorosított grafikai sorozatot hagyott hátra a spanyol alkotó: a 80 lapból álló Szeszélyek, ötletek (Los Caprichos) és a 40 lapos Bikaviadal (La Tauromaquia) mellett A háború borzalmait és a Balgaságokat. Előbbi 80 lapos, az utóbbi 22 lapból áll. Festményeivel ellentétben nyomatait nem megrendelésre készítette a főként portréi révén nevessé lett királyi és udvari festőművész - jegyezte meg a múzeumigazgató.