 |
Hagyományteremtő szándékkal indította útjára több, mint fél évtizede a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye "Az évszak műtárgya" kamarakiállítás-sorozatot. A sorozat fő célja, hogy rendszeresen a közönség elé tárja a gyűjteményben folyó munka eredményeit: egy-egy újonnan megszerzett, illetve restaurált művet, vagy olyanokat, amelyekről új és bemutatásra érdemes tudományos eredmények születtek. Ez év nyarán a zene került a kiállítás középpontjába.
A nyári kamaratárlat ezúttal az ókori zene és a zenei versenyek világába kalauzolja el az érdeklődőket. A homéroszi kor kiválóságeszményén nevelkedett versenykultúra számára ugyanis a költészet és a zene egyik legfontosabb megnyilvánulási formájává is a versengés vált. A pánhellén ünnepeken is rendeztek zenei versenyeket, a delphoi Apollón ünnepe, az úgynevezett pythói játékok például főleg zenei versenyekből állt. A városállamok saját vallási ünnepein is rendeztek zenei versengéseket: Athénben a régi Athéné-ünnep, a többnapos Panathénaia egyik napja teljes egészében a zenei versenyeké volt.
Kr.e 450 körül készült a kiállított vörösalakos, bor és víz keverésére szolgáló kehelykratér. Jelenete kitharás versenyt ábrázol. Ifjú áll fenn a versenypódiumon, ami a zenei verseny ábrázolásának egyik legjellemzőbb ikonográfiai eleme. A képen a játékos a bal kéz ujjait egyesével illeszti a hangszer húrjaihoz hátulról, jobb kezében, bár itt alig észrevehető, szinte mindig ott van a csontból vagy fémből készült pengető. A budapesti kratér különlegessége, hogy a festő megkettőzte a győzelmet szimbolizáló szárnyas Niké-alakot. A jobb oldali Niké győzelmi koszorút, a bal oldali pedig ajándékszalagot nyújt át a győztesnek. A Niké-figura megkettőzése, egy valószínű értelmezés szerint kettős győzelemre utal. A Niké-alakok ábrázolásával a kép mondanivalójának hangsúlya átkerül az előadásról a győzelemre.
Az 520-510 között készült feketealakos bortöltő kancsó (oinochoé) töredékén látható finom vonalú hangszert az ekkoriban szabványos hét húrral ábrázolta a vázafestő. A hangszer nem kitharára, inkább lyrára utaló jegyei (a húrfeszítő karok elhelyezése a hangszertesten és csavart vonalvezetésük), valamint a képen kissé oldalra fordított pozíciója symposionra utalhat. A hangszer az ilyen jelenetekről ismert, falra felakasztott típusba tartozhat: a zene, az ének természetesen a symposion elengedhetetlen kísérője. A kétféle zenei kontextus, verseny és symposion kapcsolatára utal, hogy a zenei verseny-jelenetes vázák nagy többségükben symposionhoz, vagyis a bor tárolásához, keveréséhez és fogyasztásához tartozó vázaformákon jelennek meg.
Feltehetően az ünnepek kardalaiból alakultak ki a hangszerkísérettel, táncolva előadott, karénekeket tartalmazó, a Dionysos-ünnepekhez kapcsolódó drámai és dithyrambos-versenyek. A kiállított, töredékesen fennmaradt, különleges témájú váza feltehetően egy, a drámai és a dithyrambos előadások kikristályosodását megelőző előadásformát tükröz. A Kr.e. 500 körülre keltezhető feketealakos, három nagyobb részletből összeállított ivóedényen (skyphos) szatírnak öltözött ünnepi kórus ad elő hangszerrel kísért kartáncot. A szatírok régi típusú bölcsőkitharán játszanak, jobb kezükben pengető, az edény mindkét füle alatt ünnepi előadás helyszínére utaló oltár-töredék. Mindössze öt feketalakos kitharás szatírkórus-jelenet ismert, ezek egyike a budapesti skyphos.
A kórusok leggyakoribb kísérője, egyszersmind a görög kultúra másik legfontosabb hangszere a kettős-aulos volt. A Mediterraneumban akkoriban már évezredek óta elterjedt fúvóshangszert más kultúrákban is megtaláljuk, így az etruszkok zenéjének is alaphangszere, ahogy a 6. és 5. századi sírfreskók és szarkofágreliefek symposion-jelenetei is mutatják. Az aulosjáték etrúriai elterjedését a kiállítás negyedik tárgya tanúsítja. Az 570-560 között készült etruszko-korinthosi illatszeres edény ábrázolása egyedülálló: fő oldalán aulosjátékos látható. A jelenetet madár és párduc egészíti ki - a mai szemlélőben azt a képzetet kelti, mintha őket bűvölné el a zene. Az etruszk muzsikus 2009 tavaszán ajándékként került az Antik Gyűjteménybe.
