Victor Vasarely eredetileg orvosnak készült, de tanulmányait megszakítva Bortnyik Sándor műhelyébe, majd a Bauhaus iskolához szegődött, 1930-tól pedig Párizsba költözött, ahol festőként, grafikusként élt, ám csak a II. Világháború után jelentkezett először absztrakt művekkel. Ma az op-art művészeti ág egyik megalapítójaként, s legjelesebb alkotójaként tartják számon. Forradalmi újítása volt a festészet ábécéjének megalkotása, melyet 1960-tól vezetett be, ő a kinetizmus kialakítója (kockákból és körökből kiinduló formanyelv). |
Tau-Ceti. 1967 |
Vasarely képeit geometrikus formaelemekből építette, amelyeknek kompozíciója a nézőpont változtatásával együtt változik. Stílusával egy új ornamentika kialakítására törekedett, amely a modern építészet vasbeton, acél és üveg elemeihez illett. A képzőművész különleges térhatású, kétdimenziós alkotásai a világ számos nagyvárosának tereit, lakó- és középületeit díszítik. |
Quadrature. 1979 |
A képzőművész különleges térhatású, kétdimenziós alkotásai a világ számos nagyvárosának tereit, lakó- és középületeit díszítik. |
Fektete-fehér |
Zebrák |
2006. szeptember 18-án avatták fel a "Jel" nevet viselő felújított Vasarely szobrot Pécsett. A 29 évvel ezelőtt felállított műalkotás teljesen tönkrement az elmúlt évtizedekben, így a két lapjával illeszkedő és különböző színű porcelánfajansz csempékkel borított rombuszt a vasbeton alapszerkezettől kezdve újra kellett építeni. |
A Jel 2006 tavaszán (a szerző fotói) |
A Jel 2006 tavaszán | A Jel 2006 nyarán | |
A váz |
A Jel 2006 szeptemberében |
A 14 színű, összesen 500 csempéből álló szobrot 1,5 millió forintból újíttatta fel Pécs városa. A 14, az eredetivel teljesen megegyező színt a Zsolnay Manufaktúrában fejlesztették ki. A műalkotás 3 dimenziós hatása a 14 szín, köztük a zöld, a türkiz, a sárga, a barna és a többféle rózsaszín árnyalat speciális elrendezésének köszönhető. A szemkápráztató látvány érdekében a Victor Vasarely két síkban tervezte meg a szobrot. Az áthidaló síkokat négyzet, a fősíkokat rombusz alakú csempék borítják. |
Utolsó simítások a Jel-en |