(MTI) San Csi-hsziang elmondta, új megjelenéssel, az állandó kiállítások elrendezésének újragondolásával, a különleges bronz, jáde, lakk és a császári hagyatékból gondosan összeválogatott kiállítási tárgyakkal szeretnének az élvonalba kerülni.
A kurátor arra számít, hogy a pekingi Palotamúzeumot egy sorban emlegetik majd a világ legnagyobbjaival, a párizsi Louvre-ral, a New York-i Metropolitannel, a szentpétervári Ermitázzsal és a londoni British Museummal.
A külföldi kulturális ereklyéknek külön kiállítási helyük lesz - magyarázta a szakember, aki azt is elárulta, hogy az egykori császári lakhely legnagyobb részét digitális technikával fogják lefedni. A merész tervek további részleteiről és a kivitelezés elképzelhető idejéről azonban nem közölt többet.
Elhangzott viszont, hogy a múzeum kiadja gyűjteményének katalógusát, amelyben mások mellett szerepel majd 53 ezer festmény, 75 ezer darab művészi kalligráfia, 16 ezer darab rézedény és 10 ezer darab szobor. A hét éven át folyó munka során összesen 1,8 millió darab művészi tárgyat vettek lajstromba.
A Tiltott Város 1420-ban épült, és csaknem 500 éven át volt a tényleges hatalom központja; 720 ezer négyzetméteren 980 épületből áll, bennük 8707 helyiséggel. A palota a Kínát uraló császári dinasztiák lakhelyéül szolgált, elfoglalása a kínai hatalomváltás fontos jelképe volt.
A Palotamúzeumot 1925. október 10-én alapították, 1949, az új Kína kikiáltása óta több mint 312 millió érdeklődő kereste fel. Az egykori évi egymilliós látogatói forgalom mára 14 milliósra duzzadt. Az épületegyüttes, amely a hagyományos kínai palotaépítészet remekműve, 1987-ben került fel az UNESCO világörökség listájára.
