A magyar Flash Art kéthavonta megjelenő, közel százoldalas kortárs művészeti magazin, kiadója a Műcsarnok, támogatója az NKA (Nefmi), főszerkesztője Rieder Gábor.
Mivel a tartalom közel harmadát az aktuális nemzetközi kiadás legérdekesebb cikkeinek magyar fordításai adják, ezért a hazai közönség befolyásos kurátorok és kritikusok írásaiból értesülhet a legfrissebb trendekről és ismerkedhet meg a nemzetközi sztárművészekkel. Az újság nagyobbik, magyar vonatkozású részében új tehetségeket mutatnak be és a művészek új hullámát karolják fel. A hírek rovatban tájékozódhat ? rövid interjúkon keresztül ? az olvasó a hazai képzőművészeti élet sikereiről és újdonságairól. A magazin gerincét képező művészportrék testközelbe hoznak fiatal és idősebb alkotókat, a riportok pedig izgalmas művészeti helyszínekről tudósítanak. A magazin szorosan együttműködik a vezető hazai kereskedelmi galériákkal és a kortárs művészeti intézményekkel.
A Flash Art ? a kortárs magyar művészet helyzetének megváltoztatására ? kettős missziót vállalt: a nemzetközi szaksajtó meghódítását a Flash Art International segítségével, valamint a hazai széles közönség elérését, hogy a hazai kortárs művészet ne csak egy szűk kör belügye legyen.
Az első szám címlapján a Berlinben élő fiatal fotós, Magyar Ádám különleges technikával készült nagyvárosi képfolyama látható. A Flash Art egyik művészportréja Magyar speciális fényképészeti munkásságával foglalkozik, a másik a hazai konceptuális színtér egyéni hangú képviselőivel, a Borsos Lőrinc brand néven alkotó duóval, a harmadik pedig a kis gesztusok nagy tudósával, Várnai Gyulával. A magyar Flash Art csapata meglátogatta a Budapesttől alig hatszáz kilométerre található sztárfestőkeltetőt, a kolozsvári Ecsetgyárat is, hogy utánajárjon az elmúlt egy-két év nagy nemzetközi szenzációjának, a Kolozsvári Iskolának. Megszólaltatták ? többek mellett ? az amerikai kiadás szerkesztőjét, Nicola Trezzit, valamint a zajos nemzetközi sikereket elérő Maurer Dórát és Csörgő Attilát. Az anyalapnak köszönhetően nemzetközi szupersztárokról is közölnek első kézből kapott elemzést, például a moszkvai konceptualisták legendás veteránjáról, Ilja Kabakovról vagy az európai festészet mindentudó professzoráról, Gerhard Richterről.