Világnak háta

Képző

"Nem létező púpot a hátra létezővé tenni kell,
Úgy hogy világnak hátát egy púpig görbítjük el"

- Bereményi Géza -

Novák Valentint több mint két évig dolgozott mozgássérültekkel, mint nevelőtanár, ez az időszak kitörölhetetlen nyomokat hagyott benne. Hat esztendeje írta meg az első, mozgássérültekről szóló novelláját, és az évek során újra és újra visszatért a témához. Novella füzére olvasható legutóbb megjelent könyvében, a Magyar rulettben.

Józsa Zoltán digitális gépével járja Budapestet, helyszíneket, "tereket", struktúrákat keresve. Ugyanakkor aktokat is fotóz - ebből a lelet-együttesből szerkeszt képkompozíciókat. A képek középpontjában a "töredékes" korpusz, a felvállalt mozgássérült anatómia áll, mint a hétköznapitól eltérően megtapasztalt "élet".

Józsa Zoltán, Nagy Géza, Baksa Attila, Klement Zoltán, Novák Valentin
 

Egy fotós és egy író közös estjében nincs semmi megdöbbentő, az író kommentálja a képeket és kész. Józsa Zoltán és Novák Valentin esetében egy kicsit másról van szó. Józsa fotói igazából nem fotók, hanem digitális fényképezőgép és számítógépes technika segítségével készített festmények. Kompozíciók. Novák Valentin pedig novelláit bontotta szét, az eredeti szöveg értelmét fejtette fel, s a képek hatására újra rendezte azokat. Így készítettek egy közös cd-t (zenei aláfestéssel oldva az anyag sűrűségét), amit a Kuplungban mutattak be a nagyszámú közönségnek. A bemutatóra az Ability Klub Tematikus estjeinek keretében került sor a Kuplung koncertteremben.

A műsort beszélgetés követte, amelynek résztvevői a szerzők, Józsa Zoltán, Novák Valentin, valamint Klement Zoltán képzőművész, és Nagy Géza, az Ability Park vezetője voltak. A beszélgetést Baksa Attila, az Ability Park munkatársa, az est házigazdája moderálta.

Józsa Zoltán műve
 

Józsa Zoltán munkásságáról Nagy Géza elmondta, bár fizikai korlátai miatt nem tud festeni, ma is festőként gondolkodik. Saját történetét hagyományos, klasszikus eszközökkel egy fokkal elemeli és műalkotásként tárja elénk - tette hozzá. Ezt erősítette meg Klement Zoltán, aki szerint a festés, fejben történik és egy kép kompozíciója, nem csupán kézügyesség dolga. Józsa is megerősítette, hogy a gépet ecsetként használja, és a digitális képek és photoshop-hatások játsszák a festék szerepét.

Annak kapcsán, hogy Józsa Zoltán fényképeit a számítógép segítségével alakítja, Nagy Géza kiemelte, hogy a technika által demokratizálódtak a művészi módszerek, hiszen az eszközök fejlődése kibővítette a hozzáférés lehetőségeit. Minden technika megtalálja a maga művészeti felhasználhatóságának lehetőségét - mondta.

A szerzők, bevallásuk szerint, nagyon élvezték a közös munkát, aminek ötletét, az Ability Klubban tartott Fogyatékos személyek ábrázolása a művészetben kerekasztal-beszélgetés adta.

Józsa Zoltán és Novák Valentin együttgondolkodása, azonban nem merül ki ennyiben, mint kiderült. Már tervezik a folytatást. Most készül az író csak mozgássérültekről szóló novelláskötete, melynek illusztrátora Józsa lesz, de nem zárkóznak el hasonló produkcióktól sem, amennyiben tovább bővül a kép- és szöveganyag

Józsa Zoltán műve
 
Józsa Zoltán műve
 
Józsa Zoltán műve
 
A Kuplung közönsége
 

Az Ability Park és Klub

Az estnek otthont adó Ability Klub 2006. februárjában jött létre azzal a céllal, hogy a fogyatékosügy iránt érdeklődők, és abban dolgozó személyek számára egységes elméleti háttér közös kialakítására adjon lehetőséget. Havi rendszerességgel zajlanak a programok. Az eddigi témák holocaust, családon belüli erőszak, nemek közti esély egyenlőség, függőségek, és a fogyatékosság kapcsolata. Jövő évben a tervek szerint szó lesz még a romák, a bioetika, szexualitás és a fogyatékosság problematikáiról. A Klub az Ability Park kezdeményezésére jött létre, amely, olyan vidámpark, ahol hullámvasút, elvarázsolt kastély helyett kerekesszékes útvesztőben, sötét termekből álló vaklabirintusban tehetik próbára képességeiket, bizonyíthatják bátorságukat a látogatók. Egyéb logikai és ügyességi játékok találhatóak még a parkban, mind a fogyatékos személyek életével kapcsolatban. Céljuk, hogy a Parkban szerzett személyes tapasztalatok hatására a látogatókban a fogyatékos személyekkel szemben érzett sajnálatot, közömbösséget, idegenkedést felváltsa az együttérzés és a megbecsülés.