W26B9806_vagott.JPG

Hatvan fotós hetven alkotása mutatja be a szórványmagyarság helyzetét

A Magyarság Háza Galériában október 11-én nyílt meg a Szórványmagyarság című kiállítás.

Mint azt dr. Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a megnyitón kiemelte, a kiállítás a Nemzetpolitikai Államtitkárság Magyar szemmel fotópályázatára beérkezett alkotásokból mutat be széles körű, a szórványmagyarság életét középpontba helyező válogatást. Aláhúzta, a képek túlnyomó többségét nem profi fotográfusok készítették, hanem amatőr és műkedvelő fényképészek pillanatfelvételei, amelyek személyes, autentikus nézőpontból nyújtanak betekintést a kisebbségi lét mindennapjaiba. Megjegyezte, a fotókhoz tartozó gondolatokat, leírásokat maguk az alkotók fogalmazták meg, ezzel még közelebb hozva a látogatókhoz a szórványközösségek életének örömeit és kihívásait. Ismertette, a tárlat arra is rávilágít, milyen fontos szerepet játszanak a hétköznapi emberek a közösségépítésben és a hagyományok továbbadásában. Hozzátette, a kiállítás nem csupán a látványra helyezi a hangsúlyt, hanem mélyebb megértésre is ösztönöz, szorosabb kapcsolatot teremtve a szórványmagyarság és a nemzet többi része között.

A tárlat rendezője Megyesi Balázs. A kiállítás december 22-ig látogatható a Magyarság Házában.

Ez is érdekelheti

A mindennapok költészetének origója az ember

Révész Tamás a lírai dokumentarizmus egyik meghatározó alakja. Példaképéhez, André Kertészhez hasonlóan a mindennapi élet apró, gyorsan tovatűnő pillanatai határozzák meg emocionális töltetű felvételeit: a Műcsarnokban most mi is tanúi lehetünk ennek a nem mindennapi életműnek.

Bera Viktor: Kamerával kattintgatni olyan, mint elsütni egy játék pisztolyt

Már kisgyerekként rajongott a II. világháború előtti tárgyakért, ma pedig már bárhova is utazzon, az adott helyhez passzoló analóg fényképezőgéppel és stílusban fotografál. Az Irodalmi Szigligeten kiállító Bera Viktorral a sötétkamra titkairól, a film jövőjéről, Gina Lollobrigida Itáliájáról és a száz évvel ezelőtti Balatonnál megforduló regényhősökről beszélgettünk.

A Magnum nagy generációja megmutatta, hogy a színes fotózás nem is gagyi

Ernst Haas szerint a sötét középkor ért véget, amikor végre elkezdett terjedni a színes fotográfia, Henri Cartier-Bresson számára viszont egyszerűen emészthetetlen volt az új irány: meg is semmisítette a képeit. Erről az izgalmas vizuális átmenetről szól a Capa Center Magnum – Early color című kiállítása, az ügynökség első generációs fotográfusainak lencséjén keresztül.

Fotók leplezik le, hogyan indult a 3. évezred a budapesti bulikon

Augusztus 4-én nyílik meg a Magyar Zene Házában a Vakuviharban – A magyar partifotózás pixelzajos hőskora a 2000-es évek elején című pop-up fotókiállítás, amely a kétezres évek budapesti klubkultúrájának vizuális emlékeit mutatja be. A képek jelentőségét az is növeli, hogy azóta rég bezárt a kor legendás szórakozóhelyeinek többsége.